M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Zinner Tibor tanulmánya

Azt követően, hogy Kulcsár vezetésével május 16-án megtartották a jogászok is első értekezletüket,85 másnap a nyilvánosság elé léptünk: a tárca sajtóértekezletet hívott össze. Ezen László bejelentette, hogy május 5-én a kormány úgy határozott, hogy felállít egy Elemző-Értékelő Bizottságot is Ormos Mária vezetésével. Ennek tagjai Kulcsár (bizottsági alelnök), Király Tibor, Madarász Tibor, Takács Imre professzorok a jogászok, Balogh, Szakács professzorok és Vida István kandidátus a történészek részéről. Ebben a kormányhatározatban öltött testet a két nappal korábban tartott tudományos vitán felmerült javaslat, másrészt e döntéssel, a kormány kompromisz- szum-készségének, Kulcsár kapcsolatrendszerének köszönhetően nyugod- tabb feltételek teremtődtek a munkavégzésünkhöz. A TIB nyilatkozatára válaszolt a miniszter-helyettes, amikor bejelentette, hogy e bizottságnak „az lesz a feladata, hogy szakmai segítséget nyújtson a perek felülvizsgálatára alakult 37 fős bizottságnak, elemezze, értékelje döntéseiket, javaslataikat”. Kuriózum, hogy Szakács mindkét bizottságnak tagja volt. László bejelentette, hogy a TIB kérést juttatott el a bizottságunkhoz: „a birtokukban lévő dokumentumokkal segíteni kívánják a bizottság munkáját, ugyanakkor véleményezni is szeretnék. Erre válasz az igazságügy-miniszter részéről a napokban várható.” A szembenállást az együttműködés kezdetei váltották fel (ennek folyományaként vett részt a történészbizottság beszámolójának 1990-es vitáján Kosáry Domokos).

Nyíri a Naggyal és társaival szemben indított büntetőeljárás és ítélet felülvizsgálatáról szólt. Nem felejthető el, hogy közelgett 1989. június 16-a, s a közvéleményt egyre fokozottabban érdekelték a várható események. Sokan emlékeztek '56 októberére, a Rajk-temetésre és az azt követő hetekre.

Földvári társelnök közölte, hogy nem egyszerű rehabilitációs eljárásról van szó, azt kell tisztázni, hogy történtek-e törvénytelenségek, ha igen, ezeknek mi volt az oka, háttere, s a munkabizottság következetései után „jogszabályban kell rögzíteni a törvénytelenül meghurcolt, ártatlan emberek jogi, erkölcsi, anyagi jóvátételét”. A felülvizsgálat kiterjed azokra a büntetőperekre is, amelyeknél a politikai felelősségre vonás indítékaként egyértelműen megállapítható a koncepció. Számukat Földvári 30 ezer büntetőügyben jelölte meg. A vizsgálat érinti azokat a büntetőeljárásokat is, „amelyek

851. M. 40 014/1989/1. M. IV/1. Meghívó. Birtokomban van.

225