M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 sületek és frakciók tagjaival szembeni indított büntetőügyek; izgatás, szervezkedés stb. fiatalkorúakkal szemben lefolytatott büntetőperek);- az egyházi személyekkel szemben indított büntetőeljárásokat 1946- 1962 között Balogh Margit és Izsák Lajos kutatja;- a gazdasági jellegű büntetőperek - tömeges törvénysértések és a kiemelkedő büntetőügyek - 1946-1962 közötti felülvizsgálatát Szakács Sándor végzi;- a katonai büntetőeljárásokat 1948-1962 között Markó György és Szomszéd Imre vizsgálja felül;- az 1953-1962 közötti politikai büntetőpereket - a fentiek kivételével - Botos János, Habuda Miklós és Vértes Róbert vizsgálja. Valamennyi társam állást foglalt abban, hogy a kutatási szabadság biztosítása elengedhetetlenül szükséges. Külön szót váltottunk arról, hogy a munkástanácsok, a nemzetőrség, a politikai pártok, valamint szervezetek létrehozásával összefüggő büntetőügyek koncepciós jellegűek. A szovjet katonákkal szembeni megmozdulások minősítésénél felmerült, hogy azt megelőzően célszerű lenne felső szintű politikai állásfoglalás elérése. A tagok javasolták, hogy gépírást végzők esetében megfontolandó lenne az eskütétel. A TIB május 12-én nyilatkozatot tett közzé, megtalálva az új célpontokat a legfőbb ügyész, valamint a moszkvai magyar nagykövet személyében. Másfelől továbbra is elégedetlenségét hangoztatta, mert a kormány valamennyi tiltakozást figyelmen kívül hagyott. Márpedig „a bizottság legtöbb tagját politikai és szakmai szempontból alkalmatlannak tartjuk a tisztségre - tartalmazta a nyilatkozat -, akiktől nem várható a tények feltárása különböző felelősségek elkendőzése nélkül”. Egy sejtelmes, a közvélemény előtt addig nem ismert tényre is utalt a nyilatkozat akkor, midőn jelezte, hogy „nem tisztázott, hogy az a bizottság miféle hatáskörrel fog rendelkezni”.83 A Recski Szövetség egy nappal később „az áldozatok teljes körű, jogi, erkölcsi, anyagi rehabilitációjának gyors és a független szervezetek által kívánt módon történő eredményes lebonyolítását” szorgalmazta.84 83 Magyar Nemzet, 1989. május 12. A nap hírei. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának nyilatkozata. 84 Uo. 1989. május 13. 4. o. Vélemények, ellenvélemények. Pár nappal később a lapban megjelent a Recski Szövetség állásfoglalása is, „Hozzanak rehabilitációs törvényt” címmel. 224
