M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Ennek alapján nem csak a pénzügyi szférát, de az államigazgatás egészét a nyolcvanas években egyre inkább meghatározták a közgazdász végzettségűek. Ez - a kritikai hangok ellenére - jobban megfelelt az MSZMP későbbi érdekeinek, bár Bossányi Katalin sorai szerint ők sem szabadultak meg a „diktatúra kényelmétől”, a merev, az egyéni felelősséget fölfelé (illetve lefelé) hárító mentalitástól, a pártszerű viselkedéstől. A jogállamiság sarokköveinek egyik legfontosabbja - a munkahelyi párt-aktivitás kérdése mellett - az erőszakszervezetekhez való. viszony. ,, Ebben az átmeneti időszakban túl nagy politikai zavart okozhatna a munkásőrség egyik napról a másikra való megszüntetése. Olyan státusát kell megtalálni - és ez folyamatban van hogy egy párt se élhessen vissza vele. Lényegében arról van szó, hogy egyetlen fegyveres testület se állhasson csatasorba a nép, illetve a törvények ellenében.

A visszarendeződés veszélye hogyan hárítható el?

A reformkörök, a baloldali, demokratikus erők további erősítésével.”27’ Rendkívül kényes helyzetben voltak a középre orientálódó erők, mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán, mivel egyensúlyozni kellett a régi rend hívei, és a radikálisan gyors változásokat követelők között. (A munkásőrség kényes problémája 1989. október 23-án, a munkásőrség meglepetésszerű lefegyverzésével nyert megnyugtató megoldást.)

A frissen megalakult demokratikus pártok és az MSZMP megegyezésén alapuló sarkalatos törvények meghozatala - a gazdasági társulásokat szabályozó törvényeket követő második - kiemelten lényeges aktusa a rendszerváltás folyamatának: „A nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon az MSZMP- vel átellenben az ellenzék delegációja ül. Az ott elfogadott törvényjavaslatokat azonban nem a pártok, hanem a kormány terjeszti majd az Ország- gyűlés elé. Hogy melyek legyenek ezek a törvények - még a választások előtt -. arról ismételten a KB foglalt állást: a köztársasági elnöki intézmény, a párttörvény, a választójogi törvény és az alkotmánybíróság mihamarabbi becikkelyezését a testület továbbra is elengedhetetlennek tartja. Sőt abban sem tett engedményt az ellenzéknek, hogy alapszervezeteit a munkahelyekről kivonja. A KB egyetért azzal, hogy a dolgozók munkaidőben ne politizál- 23

Halmy Keve Kund tanulmánya

23 Szűrös túl nemzeti és túl reformer? Reform, 1989. augusztus 4., 4.o. Kruppa Géza interjúja