M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 janak, viszont: fönntartani kívánja, hogy politizáló közösségeik a munkahelyi kollektívákon alapuljanak.,r24 Bár a fenti írás az MSZMP dominanciáját hangsúlyozza a kerékasztal-tárgyalások vitáiról hírt adva, valójában a sarkalatos törvényekről való megállapodás már behozhatatlan előnyt jelentett az ellenzéki pártok számra. Az őszi parlamenti munkát szorosan követte az MSZMP metamorfózisa, 1989. október 6-7-én, a párt XIV. kongresszusán többségi szavazattal Magyar Szocialista Párttá alakult. Innentől kezdve az átalakulás (a hatalomban maradás), vagy legalábbis a kényszerű osztozkodás levezénylése teljesen más kommunikációs stratégiát igényelt. „Ez az új szocialista párt elsősorban politikai párt lesz, de ez nem jelenti azt, hogy> nincs ideológiája, mert igenis vannak vezető értékei. Ebből következik az, hogy; a párt eszmerendszerét nem világnézeti hittételek és vezérlő célértékek összességének képzelem el. Ebben helye van az egyetemes emberi fejlődés humanista értékeinek és az úgynevezett szocialista értékeknek is. Közöttük az igazi kollektivitásnak, esélyegyenlőségnek, a kizsákmányolás és alávetettség felszámolásának. ”24 25 Az új politika a leglényegesebb eleme, hogy az MSZP látszólag elkezdett leválni a kormány által képviselt irányról, és a közelgő választásokon mintegy független erő kívánta megmérettetni magát. A párt hatalmi, gazdasági bebiztosításán túl már csak a múlttal való szakítás, sőt szembefordulás trükkjére volt szükség a szocialista elit jövőbeni sikeressége érdekében. „Németh Miklós nagy teret szentelt a magyarországi helyzet ismertetésének. Immár deklarálva a kommunista párt vezető szerepének megszűntét, működik a többpártrendszer. Magyarországon megkezdődött a békés átmenet második szakasza. Hazánkban a változásokat - ellentétben más szocialista országokkal - nem az utca kényszerítette ki, hanem a párt reformszárnya maga kezdeményezte. ”26 Ennek igazságtartalmát nehéz cáfolni, a magyarok nem robbantottak ki új forradalmat. A fentebb említett okok miatt, az irányított változások folyamán erre nem volt mód. Valójában egyetlen esetben lett volna esélye a drasz24 Magyarország, 1989 szeptembere. Magyarország, 1989/36, 3. o. Almási B. Csaba 25 Puccs nélkül, elsöprő többségi akarattal született meg a Magyar Szocialista Párt - Barabás János, a volt KB titkára a kongresszusról. Reform, 1989. október 13. 26 A demokrácia nem lehet az ígéretek átverése - Margaret Thatchernél járt Németh Miklós, Magyar Hírlap, 1989. december 14., l.o., Pintér Dezső tudósítása 148
