Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)

Sarlós István: „Ha egy PB-tag valahol fölállt, és azt mondta, hogy kétszer kettő négy és fél, akkor ezt párthatározatként kezelték.”

Kérdés: Hadd kérdezzek már visszatérve a politikai történethez: akkor a ’70-es évek végén igazából nem volt arra kísérlet, hogy a Politikai Bizottság személyi állományában fiatalodjon. A ’80-as évek elején sem került ez napirendre?

Válasz: Kérem, nem épp tudom, mit ért a kísérlet alatt. Kísérlet az lenne, hogy ha valaki fölállt és azt mondta a plénumon, hogy javaslom, hogy X maradjon ki, és Y kerüljön be, ez kísérlet. De hogy a leírt szövegekben a Kádár miket kapott, ugye mindenki mondta, hogy tett javaslatot személyi cserékre, tett, mindenki mondta. Volt is olyan, mikor a Kádár azt mondta, hogy javasolták, ketten mondták, hogy X maradjon ki, hárman mondták, hogy Y maradjon ki, de ö azt mondta, hogy most kivételesen maradjon ez a kettő, hanem javasolja a másik kihagyását.

Kérdés: Azt meg tudná nekem mondani, hogy mi döntött amellett, hogy például Lázár Györgyöt Kádár odavette maga mellé helyettesnek? Milyen politikai tényezők?

Válasz: Lázár György. Kérem szépen! A Lázár tisztességére mondom a következőt. Az teljesen világos volt, hogy nem maradhat miniszterelnök. Teljesen világos volt, hogy új miniszterelnök kell. A legnagyobb meglepetést az keltette - ugye úgy hangzott a Kádár javaslata, hogy a Losonczi nem hajlandó államfő maradni, menjen oda Németh Károly. KB-ülésen elhangzott a javaslat, hogy menjen oda a Kádár János. Kádár nem fogadta el. Folytatódott a dolog azzal, hogy a Németh Károly azt mondta, hogy szívesen nyugdíjba megy, nem kell neki sem főtitkárhelyettesnek, sem államfőnek lenni. De hát akkor ugye Kádár azt mondta, hogy igenis menjen oda PB-tagnak képviselni a pártot, jó. Már akkor fölvetődött a Straub neve is. És akkor, hogy ki legyen a miniszterelnök, az maradt nyitott kérdés. Pontosabban, akkor már elmondja, hogy Grósz legyen a miniszterelnök, és akkor jött a meglepetés, a Kádár a következőt mondta: „Kéri, hogy fogadják el Lázárt főtitkárhelyettesnek. 1. mert, ha ő marad a főtitkár, ő rendkívüli módon tud támaszkodni a Lázárra, együtt tud működni és nagyon bízik benne.” „Nem az a perspektívája van Lázárnak - mondta hogy főtitkár lesz valaha is, hanem a kongresszusig maradjon Kádár mellett főtitkárhelyettesnek.” A másik érve az volt, hogy a pártban kialakult szokás szerint a PB-ben mindig van egy... És közismert, mondta, hogy a Lázár a szociáldemokrata párt tagja volt, tehát legyen ő a főtitkárhelyettes. Ekkor szólalt meg a Lázár, hogy azt köszöni, hogy a Kádár benne megbízik, de higgye el már a Kádár, hogy őt senki sem fogja akkor a szocdem párt utóképviselőjének tartani, mert ő tényleg a szocdem párt tagja volt, de csak tagdíjfizető tag volt. Még csak tizedbizalmi sem volt soha. Erre Kárár azt mondta, hogy ez mindegy, hogy mi volt a funkciója, a külföldi szocialista pártok minden bizonnyal tudják, hogy a Lázár a szocdem párt tagja volt az egyesülésig, és úgy fogják tekinteni, mint a szocdem párt jelenlegi felépítésében is... .Kétségtelen, hogy amikor már ezek az utolsó PB-ülések, amiken ott voltam, voltak viták vagy fölszólalások a Kádár fölszólalása után is, amelyek módosítottak valamit. Volt amit elfogadott, volt amit nem fogadott el. De a Lázár 264

Interjú Sarlós Istvánnal _ ___ ____ ____ _____ _ __