Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Sarlós István: „Ha egy PB-tag valahol fölállt, és azt mondta, hogy kétszer kettő négy és fél, akkor ezt párthatározatként kezelték.”
Interjú Sarlós Istvánnal februári zárt KB-ülésen fölszólalásomban azt mondtam, hogy súlyos hibának tartom a párt és a kormány részéről, hogy tudják, hogy folyik egy aláírásgyűjtési kampány és nem tesznek semmit. Mert vagy azt kellene mondani az MDF-nek meg a FIDESZ-nek, hogy akármennyi aláírást gyűjtőtök is össze, nem lesz népszavazás, mert nem népszavazással kell eldönteni a Bős-Nagymaros ügyét. Vagy azt kellene mondani, hogy fiúk, ne strapáljátok magatokat, van bennünk hajlam, hogy leállítsuk az építkezést. Nem reagált a KB-ülésen erre senki. Szóval... Kérdés: Szóval ez volt az érdekes, ez lenne a fontos igazán, hogy milyen szinten volt erről döntés, mi volt az a fórum, amelyik döntött annak idején - 1977- ben merült föl ez, akkor volt az első aláírás a két ország között, meg ’80-ban és ’83-ban -, hogy milyen szintek voltak ezek a fórumok? Válasz: Politikai Bizottsági ülésen ilyenre már nem emlékszem, hogy tárgyalt-e vagy nem tárgyalt... De ha tárgyalta is, akkor se olyan volt, hogy problémák egyáltalán vannak, hanem egy tájékoztatás volt. Hogy a cseh elvtársakkal kötöttek szerződést, és... mik a hangoztatott tervek. Hajózhatóvá teszi mélymerülésü hajók részére is az egész Duna szakaszt. Az első időkben a vita például nem ökonómiai, ökológiai kérdésben, hanem határkérdésben bonyolódtak le. Az első arról szólt, hogy a magyar-cseh határ az öreg Duna közepén van. Ha az öreg Duna megszűnik komoly Duna lenni és a másik Duna komoly Duna, akkor nincs magyar területen a komoly határ. Ez a határkérdés nem vehető komoly vitának, mert van, földre lerajzolt határok is vannak nem egy helyen, tehát a határ nem jelent védelmet. .. Az csak a második lépésként jött, hogy akkor viszont, ha egy magyar hajó Ausztriába megy, átlépi a cseh határt és visszajön magyar területre és úgy megy Ausztriába, akkor erre az volt a válasz, hogy a csehekkel lehet kötni egy olyan megállapodást, hogy az Ausztriába menő vagy NSZK felé menő magyar hajóknak és teherhajóknak nem kell a cseheknél útlevélkezelést vagy szállítmányellenőrzést adni, mert tudomásul veszik, hogy tovább megy. Ez megint egy ésszerű megoldásnak tűnt, elfogadható. Kérdés: 1953-ban Gerő Ernő azt mondta, hogy ezért területi kárpótlást kell, akkor a cseheknek adjanak. Válasz:... Erről is volt szó korábban. Hogy idecsatolnak egy területet és odacsatolnak egy területet. Ez tényleg valamikor nagyon régen volt. Kérdés: Akkor ez végleg lekerült a napirendről? Válasz: Lekerült. 263
