Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Korom Mihály: „Elszakadtunk a realitásoktól, az álmainkat vagy az elképzeléseinket összekevertük a valósággal.”
Interjú Korom Mihállyal Kérdés: Nagyon izgalmas időszakban volt igazságügy-miniszter, a ’68-as gazdasági reformok idején. Mit jelentett az a minisztérium számára, hogy ’68-ban a gazdaságirányítás megváltozik. S milyen politikai konzekvenciái voltak ennek? Egyáltalán voltak? Válasz: Voltak. Feltétlenül. Amikor 1966-ban én átvettem az igazságügyi tárca vezetését, akkor az egyik legfontosabb feladatul azt kaptam - ezt az MSZMP Központi Bizottsága vezetése, és az állami vezetés részéről is mondom, vagy oldaláról is mondom -, hogy jogászok és közgazdászok együttes munkájával és összefogásával járuljunk hozzá a régi gazdaságirányítási rendszer jogi kereteinek lebontásához, és ejogikeretekhelyébeigyekezzünkújakatadni. Korszerűt, amitakkor úgy mondtak, hogy az új gazdasági mechanizmus igényeinek és követelményeinek megfelelő jogi felépítményt megteremteni. Ebben az időben ennek volt egyébként következménye a szövetkezeti törvény, az állami vállalatokról szóló törvény, aztán maga az Alkotmány is erre az időre esett. ... A nagy módosításra gondolok. Számos más olyan jogszabály készült, amelyek hivatva lettek volna előmozdítani a, hogy mondjam, a felépítménynek, a jogi felépítménynek is azt a fajta kimunkálását, hogy az utasításos rendszerről a közgazdasági, a gazdaságirányítási módszerek előtt megtisztítsuk az utat. Hát hogy ez mennyiben sikerült, így utólag visszatekintve rá, ezek a kísérletezések vagy kísérletek, ezek azért hoztak eredményt, de végül is igazából nem a jogalkotás döntötte azt el, hogy a gazdaságirányítási rendszernek a sorsa milyen lesz Magyarországon. Ugye mostanában sokat beszélünk bizonyos visszarendezésekről. A visszarendeződés egyébként, hát arról nem beszélve, hogy ugye rengeteg vitával járt. ...Ez a jogász és a közgazdasági csoport is, vagy team, amelyet én vezettem, ugye ez is nagyon-nagyon különbözőképpen gondolkozott a kérdésekről, és a visszarendeződésnek én most a nemzetközi politikától eltekintek. Ebben az esetben megítélésem szerint már a nyomai ott megjelentek, amikor mondjuk mi javasoltuk, hogy például a kormányzati struktúrán is változtatni kellene, minisztériumokat össze kéne vonni, minisztériumok apparátusát, ha azt akarjuk, hogy ne az utasításos rendszer domináljon,... a gazdasági minisztériumok apparátusát is jelentősen le kellett csökkenteni, vagy le kellett volna csökkenteni. Kérdés: Milyen minisztériumok összevonását tervezték? Válasz: Hát már akkor felmerült az egységes Ipari Minisztériumnak a létrehozása, hát ez később következett be. Kérdés: Akkor miért nem lehetett ezt megcsinálni? Válasz: Hát ennek nagyon sok ága-boga volt. Valahogy azt hiszem, hogy az újtól való félelem, és a bizonytalanság, hogy most van valami, egy adott struktúra, de mi lesz a helyébe, milyen, tehát volt valamiféle ilyesfajta félelem is. Például én már korábban akkor is javasoltam az egységes Kereskedelmi Minisztériumnak a 158
