Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Havasi Ferenc: „Emögött egy generációnak a rövidzárlata van, amelyik nem tudott már váltani!”
Kérdés: A vezetésre gondolok, igen. Bekerült a Minisztertanácsba. Válasz: Én azelőtt sosem dolgoztam ilyen állami vonalon, tehát az, hogy a Minisztertanácsnak mi a munkamódszere, hogyan dolgozik, hogyan születnek előterjesztések, döntések, azt meg kellett ismerni, és borzasztó nehéz volt, mert a Minisztertanácsnál borzasztó sok anyagot kellett állandóan tanulmányozni. Fölkészülni. Mindegyikünknek volt minden miniszterelnök-helyettesnek egy ilyen kormánybizottsága, amit vezetett, az tulajdonképpen döntés előkészítő volt, nekem az nagyon nehéz munka volt három évig, de meg kell mondani, hogy sok mindennel meg lehet ismerkedni ott. Sok konkrét területtel meg lehet ismerkedni, ami ott nekem a legújabb volt, szóval tulajdonképpen ott fogalmaztam meg magamban először, hogy sokkal több nagy funkció van, mint nagy ember. Kérdés: Ez talán jellemző volt a ’70-es években is. Válasz: Azt úgy közelebbről látni, az egy más helyzet volt, tehát nem csak tudásban, hanem jellemben is. Kérdés: Ha az akkori döntésekre gondol, mennyire befolyásolta Önt a valósággal való szembenézés, meg a tényekkel való találkozás, ha egyáltalán az biztosítva volt? Válasz: Véleményem szerint ennek az információáramlásnak egy nagyon rossz mechanizmusa volt, főleg a pártnál, azt hiszem, a kormánynál sem volt más. Ahány lépcsőfokot megjárt egy ilyen anyag, nemcsak hangulatjelentések, hanem tudományos igényű elemzések vagy anyagok, szóval tulajdonképpen én szerintem az osztályok eldöntötték, hogy ez tovább adható, vagy sem. Ha ő azt mondta, hogy erre nincs szükség, mert ez nem segít, nem ez kell, akkor tulajdonképpen több éves munkával összehozott elemzést bele lehet dobni a papírkosárba. Valaki elkezdte úgy hasznosítani, hogy cikkeket írt belőle, vagy mit tudom én, ez könyvet vagy egy brosúrát vagy valamit, de a legnagyobb fék az valahol ott az apparátusokban volt meg, azok, akik a PB-döntés előkészítésében érdemben részt tudtak venni, rájuk volt bízva, hogy viszik tovább, vagy nem viszik tovább ezeket az anyagokat, ezeket a tapasztalatokat, vagy koncepciókat. Merem mondani, mert én is foglalkoztam azzal, mint gazdaságpolitikai bizottsági elnök, hogy döntés előkészítés, és sokszor az volt, hogy ezt talán nem kell a PB-nek most még bemutatni, majd ráérünk később. Most ilyenekkel szerintem elsikkadhattak komoly dolgok. A másik, azért valljuk meg őszintén, ha már beszéltünk erről, nem volt ennek a pártnak igazi tudományos háttérintézménye sosem. Most nem tudom, hogy hogy működik ez az intézet, és a pártiskola, de én azt hiszem, hogy tehát úgy, hogy tudományos bázis, mely valamilyen igazán nehéz kérdésnek a megoldásához segítséget nyújtson. Interjú Havasi Ferenccel 119
