Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
Fogalomtár
Fogalomtár Szó szerint KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) A szocialista országokat tömörítő gazdasági integráció, amelyet 1949. január 25-én hozott tető alá Moszkvában hat alapító tag, a Szovjetunión kívül annakfüggőségi rendszerébevontBul-gária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia. (Később több Európán kívüli ország is csatlakozott hozzá, mint pl. Irán, Kuba, Vietnam.) Létrejötte összefüggésben állt a Marshall-terv európai újjáépítési programjában való kelet-közép-európai részvétel Sztálin intenciójára történő kimaradásával, s a beinduló nyugati integrációs folyamathoz képest egy alternatív, a versenytársi szerep igényével fellépő keret megalkotásával. A szervezet kezdetben hivatalosan a szocialista országok közötti kapcsolatok mélyítésére, műszaki tapasztalatcserére és az áruforgalom növelésére koncentrált, valójában több komoly belső ellentmondás is feszítette. Politikailag a gazdaságilag elmaradott Szovjetunió vezette a tömörülést, annak nagyhatalmi érdekei határoztak meg az integráció céljait és a belső erőviszonyokat is, kevésbé nyílt lehetőség a tagállamok eltérő gazdasági érdekeinek összehangolására, ami megnyilvánult a reformkísérletek elbuktatásában is. Noha cél volt a szorosabb integráció érdekében a nép-gazdasági tervek szoros összehangolása és az ágazati kibocsátási ráták megállapítása is, a szövetségen belüli gazdálkodás a naturális csereügyletek szintjén (barter) ragadt meg, lemaradt az automatizáció és monetizálás terén is. A KGST-ben minden tag - vétójog nélkül - egy szavazattal rendelkezett, a legfontosabb döntések az ülésszakokon születtek, amelyeken a tagországok legfelső szintű politikai vezetésének illusztris delegációi vettek részt. A határozatokat és ajánlásokat egyhangú szavazással hozták meg a felek. Ehhez társult a kevésbé látványos szak-bizottsági munka, amelynek jelentősége különösen '70-es évektől értékelődött fel, itt zajlott az ún. komplex programok szakmai tartalmának kidolgozása. Magyarország számára évtizedeken át stabil és reális áron beszerezhető, az iparosítást kiszolgáló kapacitásokat biztosított a szovjet nyersanyagmezőkhöz való hozzáférés, míg kiviteli oldalon stabil értékesítési külpiacot jelentett az agrár- és könnyűipari ágazatok számára. A KGST-n belül zajlott a világ ipari termelésének 1950-ben még csak 20 %, 1975-re pedig mintegy 40 %-a. Az integráció a '70-es évtizedben már végképp nem tudott lépést tartani a világgazdaság meghatározó trendjeivel, ami a KGST-termékeknek a nemzetközi piacon történő versenyképtelenségéhez vezetett. A szervezet hivatalosan 1991. szeptember 26-án szűnt meg. 294
