Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése Hatalmi grémium tényleg lehet szerintem is, hogy szerencsésebb lett volna, hogyha azután a katonapolitikai is szerepel a munkatervben. Szóval annak fényében esetleg van mód erre rátekinteni. Grósz Károly: Egy megjegyzéssel kezdeném, amit Kárpáti elvtárs tett a szóbeli bevezetőjében, mégpedig ahhoz kapcsolódnék, hogy mindaz, ami a hagyományos leszerelés terén történt eddig, örvendetes fejlemény, az politikai és részben külpolitikai elhatározások alapján ment végbe. Ehhez tartozik az is, hogy a Külügyminisztérium, amelyik ugye felelős a kormány megbízásából leszerelési tárgyalásokon a magyar álláspont képviseletére és összehangolására a szövetségekkel külpolitikai téren [...] 3 nyilvánvaló, hogy ezt folyamatosan kell, hogy alakítsa, az álláspontját, és ez természetes. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanez a helyzet a Szovjetunióban is, elsősorban a Szovjetunióban. Azért kívántam előre jelenteni, vagy bevezetni, mivel egyrészt elhangzott ez a megjegyzés, másrészt nem tudom elképzelni a március 9-én kezdődő tárgyalások és azok eredményeit sem másképpen. Tehát én ebből arra a következtetésre kívántam jutni, hogy nekünk szorosan együtt kell működni a hadsereg vezetésével. Alkotó együttműködésre van szükség. Az anyaggal kapcsolatban: megítélésünk szerint alapvetően három elvárásnak kellene, hogy eleget tegyen az elmondottakból, vagy helyzetből kiindulva. Az egyik a népgazdaság teherbíró képessége, a másik, hogy egy ezzel szorosan összefüggésben, hogy hogyan lehet korszerűsíteni a hadsereget - és ez nemcsak magyar jelenség, vagy igény, hanem VSZ-keretekben merül fel, mert az az alapvető koncepció politikai téren, hogy mindenütt szükség van egy erős és méghozzá korszerű hadseregre, amely két tényező, vagy szempontnak a figyelembevételét teszi szükségessé. Az egyik az, hogy a mennyiségi tényezőket maximális mértékben, lehetséges mértékben háttérbe kell szorítani és ezt elképzeléseink, vagy felfogásunk szerint - és ez a szovjet vezetés, amenynyire ismerem - nem lehet pótlólagos eszközökkel biztosítani, hanem csak a meglévők nagyon radikális csökkentése vagy az eszközök megtakarítása útján. Mert hiszen a szakadék folyamatosan nő a VSZ és a NATO között. Tehát parancsoló szükség lesz a hadsereg korszerűsítésre. A másik, hogy komolyan véve magunkat, tehát mindazt, amit mi meghirdetünk a külvilág felé, hogy a hadsereg fejlesztési, átalakítási koncepciók igazodjanak az új 93 Megjegyzés a jegyzőkönyvben: „vége a III. szalagnak!" Itt az eredeti jegyzőkönyvben ismétlések találhatók, de a teljes szövegegyezés miatt visszaállítható az eredeti kontextus. 74
