Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése miniszteri bizottsági ülésen már nehezen lehetett lenyelni azt az éles, félre nem érthető kritikát, azt megelőző üléseken Bukarestben egy évvel ezelőtt vagy egy évvel ezelőtt ugyancsak a csehszlovák honvédelmi miniszter, Vadavik elvtárs vetette fel, hogy ki milyen részt vállal, ez egy örök téma. Most ez előtérbe került a Varsói Szerződésnél. Nem egyformán vállalunk belőle részt. Viszont ők pedig, ahogy látjuk, most ők kerülnek egy olyan helyzetbe, amikor kénytelenek nagyon jelentősen csökkenteni. Ennek van persze olyan összefüggése is, őszintén meg kell mondani, hogy Csehszlovákiának, Lengyelországnak nagyon nagy hadiipara van. Ha mi lemondjuk, akkor az őket roppant érzékenyen érinti. Hát ez gazdasági is, nemcsak katonapolitikai érzékenység, és most általában csökkentés és ez az irányzat azokat hozza nagyon nehéz helyzetbe, amelyik nagyobb hadiiparral rendelkezik és ezen belül is olyan hadiiparral, amely támadóeszközöket állított elő. Itt majd Grósz elvtársnak válaszolok, hogy mi bizonyos értelemben még így is előnyös helyzetbe vagyunk, mert a mi termékeink zöme éppen a híradástechnika, elektronika, mire ügyelni is kéne, s fejleszteni. Korom elvtárs másik kérdése a szovjet laktanyákról. Hát éppen ma érkezik a szovjet vezérkar főnökhelyettese első helyettesével egy delegáció, ma-holnap kerül ez megtárgyalásra.'3 Nem vagyunk birtokába ennek. Ők mit gondolnak? Azt kell figyelembe venni, hogy átcsoportosítást hajtanak végre, a nyugati határtól elvonnak erőket, és odaviszik, és odahelyezik, ahonnan most kivonják majd a csapatokat. Hogy mi szabadul fel, mennyi, mi lesz ez? Most fogjuk megismerni pontosan. Hát kevésbé hiszem, hogy a hadseregünknek jut ebből, ezt valószínűnek tartom, hogy bizonyos - tényleg az ország lakosságának valami - mire használható... egészen pontos ismeretünk nincs tehát. Én értem a kérdést, hogy olcsóbb legyen a mi hadseregünknek, de nem ismerem egészen pontosan, de nem számolunk azzal, hogy mi itt valamit is... Itt van például a tököli repülőtér.72 Hát ugye a három vadászezredből egyet kivisz, és oda akar 73 Kárpáti Ferenc mégjanuár 25-én a csapatkivonások bejelentéséről tartott sajtótájékoztatón „beszámolt arról is, hogy a két vezérkar tovább folytatja azokat a tárgyalásokat, amelyek során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa?" Népszabadság, 1989. 01. 26. 1. Az NJKB ülésének idején alapvetően a csapatkivonás mértéke és ütemezése és az atomtöltetek elszállítása volt a kétoldalú tárgyalások középpontjában. A csapatkivonások gazdasági és pénzügyi elszámolásának ügye - beleértve az ingatlanvagyont, így a laktanyák kérdését is - valójában 1992. november 11-ig, a kölcsönös lemondást tartalmazó egyezmény aláírásáig húzódott. Vö. Horváth-Kovács i. m. 2016,173-174,192. 74 A tököli repülőtér az 1940-es évek elején épült a Weiss Manfréd művek és a Magyar Állam alapította Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemi repülőtereként. Az objektum 1944-ben - két súlyos bombatámadás után - szovjet kézre került, akik kisebb megszakításokkal 1991 júniusáig 59
