Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése mást, szállító repülőezredet. Mi úgy készülünk, és a Pacsek elvtárs így készül most a szovjet vezérkarral tárgyalásra, hogy ha kell, akkor vitatkozzanak, hogy mi az, amivel mi jobban járhatunk, és végül is a mi igényeinket is vegyék figyelembe a mostani változások során. Gyakorlóterek és sok más... Itt elég szorosan vagyunk. Nincs az ország területén gyakorlótér. Osztozkodunk ezen meg veszekedünk. Nem untatom a bizottságot, ez a mi gondunk, komoly gondot jelent, ilyen értelemben valamit majd [...] A demográfiai helyzetet természetes, hogy figyelembe vettük és figyelembe kell vennünk. Tehát a következő évtized közepére van a mélypont. Mármint a behívható katonák, fiatalok számát tekintve, amikor is a legalacsonyabb és utána is alacsony marad. Ha így maradna a hadsereg, akkor nem tudjuk kielégíteni ezt a létszámot, ami most van. Csökkentjük a hadsereg. Az alternatívok mit jelentenek? Hát csak saccolni tudunk. Attól függ, hogy ez a parlament végül is mit fogad el. Ha azt, amit tervezünk, akkor az nem lehet jelentős, nem lehet nagyszámú. Ha meg nagyszámú volna, abba nem lehet belemenni sehogy sem. Most sikerült a napokban az igazságügy miniszterrel megállapodni egy dologban, de még csak ketten állapodtunk meg, hogy például tartalékosokra nem szabad kiterjeszteni, mert, ha arra is kiterjesztjük, szétverik az egészet. És ezt valami olyasmivel, hogy aki már esküt tett, nem is hogy leszolgált, nem szolgált, aki már esküt tett, az még egyszer nem kérheti, hogy a lelke megváltozott és most már nem akar, vagy mit tudom én. Ha ez sikerül, akkor megóvjuk magunkat. Még azzal is számolunk és ez nagyon fontos dolog lesz, tervek szerint fokozatosan építjük le az építő alakulatoknak a létszámát. 5 Most vajon ebben a szituációban vajon hogyan alakul majd, hát van, ami mellette szól, van, ami ellene szól. Tartsunk 8-10 ezer főből álló építőalakulatokat, amikor munkanélküliség van az országban, ez az egyik dolog. állomásoztak Tökölön. A Pest-vidéki Gépgyár is itt működött, így az 1950-es évektől kezdve a Magyar Néphadsereg is használta a repteret. 2001-ben az itt lévő repülőosztály beolvadt a szolnoki repülőezredbe, így 2003-tól a polgári repülés kapott lehetőséget. Bővebben lásd Vándor Károly: Légierő társbérletben, I. kötet. Budapest, VPP Kiadó, 2009,228-229. 75 Az 1950-es években az építő alakulatok, a katonai szolgálatot teljesítő kulák vagy egyéb nem kívánatos civil elemeket jelentették, akik gyakorlatilag munkaszolgálatot végeztek. 1964-ben a fogalom jelentése teljesen átalakult, ugyanis Czinege Lajos honvédelmi miniszter parancsára (0012/1964) létrehoztak egy általános műszaki és egy közlekedési műszaki dandárt. Tagjai ugyanolyan fegyveres alakulatnak számítottak, mint a többi fegyveresek, viszont részt vettek különböző építő (pl.: út-, vasút-, mélyépítés, kábelfektetés) vagy akár mezőgazdasági munkákban is. Lásd Germuska-Horváth i. m. 2020,119, ill. Péterffy Gergely: Közlekedés és Néphadsereg. A 150. közlekedési műszaki dandár részvétele a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, 1964-1977. Belvedere meridio- 60 nale, 2021/2, 72-111. Hatalmi grémium
