Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése emberek, akiknek ez lesz a működési területe és a szakterülete. No, most én is azt gondolom, hogy ez most nem pillanatnyi időszerűség, hogy ez mikor lesz, majd el lehet dönteni akkor a belügyi, katonai hírszerzés dolgát, és az én felfogásom szerint is a katonai felderítésnek, annak maradnia kell, a hadseregnek kell, hogy rendelkezzen egy ilyen szervezettel. Az a kérdés ugyanakkor, hogy annak a működési területe milyen széles sávra van. Ott szerintem lehet változtatni - a Fejti elvtárs észrevétele... Köszönöm szépen. Pallagi Ferenc: Kérek engedélyt, csak egy mozzanathoz és főleg miniszter elvtárstól is engedélyt hozzá. Itt a katonai elhárítással kapcsolatos konstrukció és koncepcionális mozzanatban csak annyi megjegyzést szeretnék hozzátenni, hogy ebben egy nagyon fontos mozzanat benne van a mi szövegünkben. A feladat elrendezés. Tehát az elhárítási feladat - tehát mondjam, azt rendeltetési, elvi kérdés azért vetem én föl, mert az teljesen természetes, hogy akkor a katonai elhárítás a hadseregbe való átkerülésekor bizonyos szűkítésekre, szűkebben kell végezni az elhárítási funkcióját - most, hogy párhuzamosságot ne hozzunk létre, magyarán mondva, ne egy másik kémelhárítás. Erre én tisztelettel jelezni szeretném, hogy ez elvi kérdés - erre nagyon vigyázzunk, mert nehogy egy másik kémelhárítás alakuljon, és párhuzamos legyen. Mert bizonyára Kárpáti elvtárs is arra gondol, hogy egy erős belbiztonsági szolgálata legyen a néphadseregnek, amelyik védi a néphadsereget, elsősorban belülről, de ha szükséges kívül is, természetesen a biztonsági szolgálat kémelhárítási apparátusának globálisan védeni kell a Magyar Népköztársaság biztonságát az ellenséges speciális szolgálatokkal szemben. Ebben beleértjük a katonai irányban történő hírszerzéssel való vagy hírszerzésnek a védelmét is. Tehát eddig sem külön katonai elhárítás védte a katonai célokat és a katonai objektumokat, eddig is a kémelhárítás hatáskörébe volt a külső speciális szolgálatoknak a dolga. Tehát ezt itt azért vetettem fel, hogy pontosan kell majd kimunkálni, hogy ez egyértelmű legyen, nehogy zavart okozzon a munkában. Jelentem befejeztem. Grósz Károly: Hát nekem úgy tűnik, hogy egyetértek vele, de [...] nem. Szóval én azt javaslom, hogy fogadjuk el az anyagot. Egyszer. Másodszor: azt a gondolatot, amit Horváth elvtárs felvetett a bevezetőjében, hogy egy politikai bizottsági tájékoztató anyag készüljön, azt én fontosnak tartanám. 529
