Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése- szárazföldire gondolok, de a légierőkre is hogy az el nem kötelezett Jugoszláviával12 hogyan, milyen értelemben lehet esetleg számítani, hogy fékezi-e ezt a támadó hadműveletet. Köszönöm szépen. Korom Mihály: Első kérdésem nekem az, hogy a koalíciós hadseregek körében vagy mezőnyében jelenleg az EFE, vagy a főparancsnokság és még mi magunk is a katonai vezetés, hát hogy ítéli meg a Magyar Néphadseregnek a helyzetét, hadrafoghatóságát. Összehasonlítva mondom - nem a szovjet hadsereggel -, hanem ahol ez összemérhető, tehát, hol helyezkedünk el a mezőnyben? A másik dolog vagy kérdés, hogy hall az ember különböző dolgokat, szovjet csapatok részleges kivonulása, meg már Kárpáti elvtárs is ugye úgy számol, hogy egyszer véglegesen is elmennek a szovjetek, és ezeket a felszabaduló eszközöket, illetve én hát nem fegyverzetre gondolok. Laktanyák, meg különböző épületek, intézmények, ezeket már figyelembe tudja-e venni a néphadsereg, a távlati fejlesztése kapcsán, vagy ezek civil rendeltetésűek lesznek, vagy egyáltalán lehet-e erre nézve már valamit mondani? A következő dolog már a személyi állományra vonatkozó kérdés. Hogy akár az „A", akár a „B" variáció figyelemmel van-e demográfiai előrejelzésekre. Hát nyilván vannak ilyen előrejelzések. [...] behívottak aránya, aztán itt van ez az alternatív katonai szolgálatnak a kérdése, és egyáltalán ezzel kapcsolatos, tehát, hogy be van-e már valamilyen módon Hatalmi grémium 62 Jugoszlávia a II. világháború után föderatív alapon szerveződő szocialista állam lett. 1948-ban a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv államszövetség szakított a Sztálinhoz és a Szovjetunióhoz való feltétlen hűséggel. Később ez a különutasság(titoizmus)el nem kötelezettséggé vált a két világrendszer felé, ami aztán több más országgal együtt (Indonézia, India, Egyiptom a további alapítók) mozgalommá nőtte ki magát. A mozgalom ma is létezik, 120 ország a tagja. Vukman Péter: A magyar-jugoszláv kapcsolatok, 1945-1990. In: Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv- Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi KutatóközpontTörténettudományi Intézet, 2021,309-344. 63 Egyesített Fegyveres Erők, a Varsói Szerződésbe tömörült államok fegyveres erői. 64 AVarsói Szerződés tagállamaiban a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadásának emberi joga politikai bűncselekménynek számított, s Magyarországon az elkövetőit huszonnégy-harminchat hónapra bebörtönözték. Az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálatra az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi I. törvényben nyílt lehetőség, majd az év során ennek megfelelően módosították a honvédelmi törvényt, végül 1989. július 7-én lépett hatályba a Minisztertanács 75/1989. (VII. 7.) MT rendelete a polgári szolgálatról. Magyar Közlöny 1989/46 (1989. 07. 07.) A kérdésről bővebben Csapody Tamás: A polgári szolgálat Magyarországon. Valóság, 52 1999/10,78-85.
