Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése ágyazva ezekbe az előrejelzésekbe a javaslat. Aztán - még egy kérdésem van, hogy hát ez a másféléves katonai szolgálat, ezzel számol a jövőben is a Magyar Néphadsereg, vagy jó ez, helyes ez, nem kellett volna esetleg változtatni? Én úgy tudom, hogy beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és gondolom, hogy talán most ebben gondolkozunk. De hát egyáltalán, ezzel számolunk mi a jövőben is? - ebben a tervezetben. Szűrös Mátyás: Az én kérdésemmel kapcsolódok a Fejti elvtárs és a Kótai elvtárs kérdéséhez. Hogy ezek a fő hadműveleti irányok kérdése, hogy nem tekinthető-e most ez már - kicsit elavultnak? Nem kellene-e átgondolni, tehát Dél-Németország, NSZK, Olaszország - minthogyha a korábbi katonai doktrína, vagy akik a hadműveletekkel foglalkoznak, nem számolnak kellően Jugoszláviával és Ausztriával. Ez a kérdés nyilvánvalóan felmerül a korábbi tervezést illetően. Ez az egyik dolog. Ezt én szerintem végig kell gondolni, nyilvánvaló ezt a koalícióba be kell ágyazni, nemcsak mi egyedül döntjük el, de azt hiszem meg kellene talán indítani a gondolkodást, hogy látja ezt Kárpáti elvtárs, illetve az illetékesek. A másik dolog pedig, hogy a munkásőrséget - ez ugyan későbbi dolog, nem is akarom feszegetni, de a munkásőrség az sose volt beillesztve a hadseregnek a terveibe, ugye? Önkéntes. Igen, de nem mindenütt tekintik, fegyveres testület, megkérdezem, egyáltalán, de a jövőt illetően is felmerülhet. A harmadik dolog, hogy nem kellene-e nekünk azon gondolkodni, ez már jórészt külpolitikai kérdés, de kapcsolódik a biztonságpolitikához, hogy nyilván Ausztriával olyat, hogy meg nem támadási szerződés, nem lehet kötni, de olyat, hogy deklaráció a jószomszédi viszonyról, mert ugye semleges ország ilyet nem köt, mert neki a doktrínájába eleve nincsen támadókészség, de olyat például, hogy deklaráció a jó szomszédi viszonyról és a két fél kölcsönösen kifejezésre juttatja az egymás biztonsági szempontjainak a tiszteletbe tartását például. Most ennél továbbmegyek, hogy például Jugoszláviával is el kell gondolkodni egy jószomszédi deklarációról, ott egyéb kérdések is napirendre kerülhetnek, de például Olaszországgal egy időben. Ugye, mert NATO tagja, mi meg a Varsói Szerződés tagja vagyunk, de elképzelhető ott is politikai jellegű deklaráció talán. Nem kellene-e nekünk ezen gondolkodni, vagy eleve vessük el ezt a gondolatot? Ezeknél az országoknál? Ugye? Ezek 65 Bővebben Kiss Dávid: A Munkásőrség története és előzményei. Budapest, Veritas-Magyar Napló, 2017, 280-281. 53
