Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)

Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3

Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése az importunkból lefaragni, hazait kellett kiadás nélkül nem működhet a hadsereg, ezek költséges dolgok, itt sok ezer híradási eszközökről van szó, amit levontunk nagy számban. Ennyit kívántam az anyagi vonatkozá­sairól, mert hiszen ez izgalmas, rendkívül fontos kérdés. Egy nagyon fontos kérdésre szeretném a bizottság figyelmét felhívni, amit direktben nem fogalmaztunk az anyagban, de benne van. Mi úgy számolunk az „A" meg a „B" változat esetében is, hogy tehát, ami ránk hárul a Magyar Népköztársaságra, háború esetén, azt nemzeti erőkkel kell megoldani, a háború első szakaszában. Tehát, hogy a szovjet csapatok nincsenek az országban.59 Később érkeznek be, addig a védelmi feladatot ezzel a nemzeti erőkkel kell megoldani. Tehát a nagyságrendet mi így értelmezzük. A honi légvédelem vonatkozásában úgyszintén. Itt tehát Magyarországon nincsenek szovjet légvédelmi erők, magunknak kell megoldani az első hullámot, utána a szövetségesekkel együtt, egy rendszerben. Én ezt egy nagyon lényeges dolognak tartom, ez is egy bizonyos perspektívában való gondolkodást is jelent. Befejezésül azt szeretném még elmondani, hogy a tervek szerint és egyéb ismereteim alapján úgy van, hogy a bizottság tárgyalását követően a Politikai Bizottság elé kerül,’0 s valamikor az első félévben a Központi Bizottság ülésére a Magyar Néphadseregről szóló jelentés, ami nem biztos, hogy pont ezzel, de ezeknek a lényegét is kell tartalmazza, és sok más kérdésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni, részle­tesebben kell tájékoztatást adni a Központi Bizottságnak, hiszen húsz évvel ezelőtt volt utoljára.6 Amit én, anélkül, hogy dramatizálnám, nagy problé­mának tartok. Szóval roppant nehéz úgy hadsereg fenntartani, fejleszteni, katonapolitikában gondolkodni, ha nincs szilárd háttere a politikai és az állami vezetés részéről. Érezhető egyébként ez a nagy, sokkal nagyobb felelős párt és állami vezetők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hogy fogjuk fel, hogy gondolkozzunk a védelemről, a hadseregről, s ebből áll sok 59 1945-től a szovjet csapatok Magyarországon állomásozására a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget, majd 1955-től a Varsói Szerződés szabályozta a katonai jelenlétet. Az 1956-os forradalom egyik fő követelése volt a szovjet csapatok kivonása, amelyek a szabadságharc vérbe fojtásában aktív szerepet vállaltak. A szovjet csapatok Magyarországról történő kivonására 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között került sor. Lásd Békés I. m. 2021,131-156 60 Ez meg is történt az 1989. február 28-ai ülés 2. napirendi pontjánál: A Magyar Néphadsereg helyzete, a hosszú távú fejlesztés feladatai. Lásd MNL OL M-KS 288. f. 5/1054. ő. e. 61 1968. februárban került a Központi Bizottság elé a hadsereg kérdése. Ezt követően pártha­tározat szabályozta a honvédelemre fordított költségeket. Bővebben lásd Germuska Pál: A hazai katonai és védelmi kiadások alakulása 1945 és 1989 között. In: A hadifinanszírozás gazdasági alapjai az ókortól napjainkig. Szerk. Pósán László - Veszprémi László - Isaszegi 50 János. Budapest, Zrínyi Kiadó 2022, [360-389] 379-381. Hatalmi grémium

Next

/
Thumbnails
Contents