Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése rákényszerít, hogy ezeken túl újabb eszközöket kelljen beállítani, hogy az megbízható működőképessé váljon. A jelenlegi ismereteink alapján szól így ez a tervezés. Ha a védelmi doktrínából indulunk ki és a struktúránkat, fegyverzetünket ehhez kell igazítani, márpedig ehhez kell igazítanunk, akkor természetszerűleg olyan eszközöket kell beszereznünk, a támadóeszközök helyett, amely a védelmet biztosítja is. Mindenekelőtt a páncélelhárító eszközök, új eszközök kellenek, e nélkül nem lehet biztonságos védelmet. Nem nagy igénnyel, nem egyszerre, de erre az útra rá kell térni, új eszközök kellenek. Olyan gondjaink is vannak, nagyon summásan említsem meg, hogy ha nem cseréljük ki a következő időszakban a gyalogságnak a páncélharci járműveit, akkor ismét gyalogosokká válnak, vagy teherkocsikon kell szállítani. Ez abszolút korszerűtlen. Tehát páncél-szállító harcjárműveket kell beszerezni. Itt sem egyszerre akarunk lépni, de azokat a páncélos szállító járműveket, amik hazai gyártású Rába’8 - akkor sem volt korszerű - meg kell, mondjuk. Nagy számban van belőle, el is használódott. Ma már úgy tudjuk működtetni őket, hogy kiszereljük, és pótoljuk a másikba - kisebb hányada van, amit importból szerzünk be, ami korszerű. A jövőben csak importból tudjuk beszerezni. Hazailag nem állítunk elő, nem is tervezünk ilyet. Erre feltétlenül szükség van, és ez nagy szám ez nagy summa. Tehát mi a fejlesztések terén ilyen alapvető, nagyon indokolt szükséges eszközökkel számolunk csak. Jelen most, ahogy a költségvetésünk ez évre kialakult, hogy a fejlesztésre mindössze 18% jut, hát ez igen kevés. Minden tekintetben. Erre az öt évre most már egyszerűen nem számolunk azzal, hogy valamit is tudunk itt változtatni a helyzetünkön. Híradástechnikai eszközök. Hát tömegével ezt mondtuk le, miért? Mert ez hazai gyártású. Ez érinti persze a hadiipart tehát többet nem tudtunk már 58 Az 1896-ban alapított, Győr központú Rába gyár eredetileg főleg vasúti kocsik és szerelvények gyártására jött létre. A két világháború között német licenc, illetve saját fejlesztés alapján tehergépkocsikat, kis traktorokat, sőt tankot is készítettek itt. Az 1938. évi „győri program" keretében hadüzemmé alakult. 1946-ban államosították, ismét a szerszámgépgyártás és a járműipar kapott nagyobb hangsúlyt (tehergépkocsi, a motor és a futómű). A Rába (1963-ban még Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár) gyártotta a hazai fejlesztésű FUG-, majd kissé továbbfejlesztett változatát, a PSZH páncélozott szállító harcjárműveket. A Rába egyike azon vállalatnak, mely a rendszerváltás után sikeresen alkalmazkodott a megváltozott piaci körülményekhez és mindmáig aktív. (Bővebben lásd Germuska Pál: A magyar középgépipar. Hadiipar és haditechnikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között. Budapest, Argumentum Kiadó, 2014; Germuska Pál - Honvári János: A közúti járműgyártás története Győrött 1945-től 1990-ig. In: Győr fejlődésének mozgatórugói. Honvári János (szerk.). Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2014, 21-111; Varga Ádám: A Magyar Vagon- és Gépgyár és a katonai megrendelések. In: Magyar autógyárak katonai járművei. Varga A. József (szerk.). Budapest, Maróti, 2008, 395-423. 49
