Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése a magunk helyzetéből kiindulva tekintünk. Én ezt a legtermészetesebbnek tekintem. Bár nem vitás, hogy arra ügyelni kell, hogy ezt ne valamiféle olyan gőggel tegyük, ami nemcsak, hogy zavart okozna, hanem rossz irányba is vihetné el a nem pont ugyanazon a nyomon járó országokkal való kapcsolatainkat. Úgyhogy ezt szerintem tényleg figyelni kell. Na, most ami itt egy nagy kérdés, ez a szocialista világ helyzete a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Itt is talán van bizonyos fogalmazásbeli módosításra lehetőség, de azért én a következőket mondom. Én az anyagnak az álláspontját osztom ebben a felvezetésben. Szóval azzal számot kell vetnünk, hogy az élet nem igazolta azt az '50-es és '60-as évek fordulóján kialakult álláspontot, amit akkor a kommunista világmozgalom és a szocialista közösség országai magáévá tett, és az után a brezsnyevi korszak ezt aztán még tovább tupírozta és fokozta öndicsérettel és önelégültséggel, hogy a szocializmus a nemzetközi folyamatoknak meghatározó és döntő tényezője lett, és hogy az emberiség sorsát ő eldöntő tényező és szereplő lett. Ez szerintem egy túl korai és győzelemittas felismerés volt. Volt ennek alapja, természetesen, nem kevés az akkori időben, űrkutatásban, nukleáris fegyverekben és így tovább elért hatalmas sikerek. A gyarmati rendszernek a teljes szétesése és az, amit a világhelyzetre gyakorolt, és a szocialista orientáció kibontakozása meg az általános szimpátia a Szovjetunió és a többi szocialista ország felé, de a végén én azt mondom, hogy azt azért fel kell ismernünk, hogy ugye a '70-es évek második felére kiderült, hogy az a lendítő erő és az a hatalmas energia, amit az októberi forradalom, azután a második világháborút követően a forradalmi jellegű átalakulás okozott a világban és ezekben az országokban. Szóval az a kezdő sebesség és az a lendület, a szerint nem kimerült, és hát épp erről van szó a mostani világhelyzetben, és de az anyag erre utal is, hogy most ami újból pótolja ezt a kezdeti és elveszett és kimerült energiát az a nagy megújulási készség, és ha ez nem lenne, akkor szerintem, miközben én egyénileg továbbra is a szocializmus alternatívájának vagyok a híve, és bizonyos vagyok benne, hogy az emberiség majd erre is tér, de ma nem lehet azt mondani, hogy ennek olyan vonzereje volna, hogy a világméretekben az emberek másféle jövendőt nem is látnának maguk előtt. Technikailag, gazdaságban, kulturális területen és sok-sok területen, hát én most nem sorolom fel. Egészségügyben, környezetvédelemben és így tovább. A szocialista országok ma a nemzetközi vetélkedésben jelentős hátrányban vannak, és ezt a hátrányt leküzdeni csak akkor tudják, ha ahogy itt az anyag is, 472 meg ami folyt itt ezek a nagyméretű reformfolyamatok, és a rendszernek Hatalmi grémium
