Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése csoportosulásokon belül sok a közös tartalmi elem, az egyes csoportok között azonban ma egyre inkább az eltérések a meghatározók. Néhány szocialista ország radikális reformpolitika folytatását határozta el. Ám a reformokról vallott felfogásuk és gyakorlatuk jelentős eltéréseket mutat. Az egész szocialista világ szempontjából kivételes jelentősége van a szovjet átalakítási folyamat előrehaladásának. Sikere ösztönzi a megújulást, kudarca végzetes lehet a nemzetközi helyzet egészének alakulása szempontjából. A szovjetunióbeli átalakítás egyelőre a szellemi szféra pezsgésében és a nyíltság kialakításában vezetett számottevő eredményre. A reálfolyamatokban nem sikerült áttörést végrehajtani. A belső eredmények elmaradását nem pótolhatják a sikerágazatnak számító külpolitika teljesítményei sem. Az átalakítás céljainak megvalósításához egyelőre fontos biztosítékok hiányoznak. A glasznoszty által sokkolt lakosság támogatásának megszerzéséhez elengedhetetlen lenne a romló közellátás megjavítása. Ehhez azonban mindenekelőtt a mezőgazdaságot kellene gyökeresen átszervezni. A legutóbbi választások nem értékelhetők egyértelműen a támogatás megnyilvánulásának. Erőteljesen felszínre tört az elemi erejű elégedetlenség is. Felerősödtek az apparátusok védekező reflexei. Az átalakítást mindennél súlyosabban veszélyeztetik a terjedő társadalmi nyugtalanságok, elsősorban a korábbi nemzetiségi politika reakciójaként jelentkező nemzeti-nemzetiségi mozgalmak. Ezek alapvetően jogos sérelmek orvoslására, pl. az anyanyelv egyenjogúsítására irányulnak, de felszínre jutnak negatív tendenciák is (szeparatizmus, orosz ellenesség stb.). Ezek kezelésére a peresztrojka híveinek ez idáig nincsenek hatékony eszközei. Nem lehet kizárni, hogy az állam egységében egyaránt érdekelt progresszív és konzervatív erők e kérdésben közös platformra kényszerülnek, illetve az indulatok, az összeütközés erősödésével a peresztrojka ellenfelei visszavonulásra kényszerítik az átalakítás híveit. Az átalakítás sorsát végső soron az határozza meg, hogy kialakul-e az összhang az intellektuális és a reálszféra között, a vezetés képes lesz-e demokratikus módon kezelni a nemzeti kérdést, sikerül-e megszerezni a soknemzetiségű lakosság többségének támogatását, kialakul-e egy hatékony, korszerűen gondolkodó apparátus, alkalmasak-e a meghaladni kívánt korszakot idéző hatalmi koncentrációs törekvések az új célok szolgálatára. 445