Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése koncepcióval függ össze. Ennek lényege: a kölcsönös és elégséges biztonság középpontba állítása; a másik fél jogos érdekeinek tiszteletben tartása; a társadalmi rendszerek, államok és térségek egymásra utaltságának felismerése; a túlélésben, az egyetemes problémák megoldásában és a fejlődésben való közös érdekeltség; a politikai, gazdasági és humanitárius elemek előtérbe helyezése a nemzetközi kapcsolatokban, az államközi együttműködésben. A Nyugat ezt ma már nem tekinti pusztán propaganda-fogásnak, hanem olyan valós kihívásként éli meg, amelyre elkerülhetetlenül választ kell adnia. Erősödik a felismerés: a Nyugatnak is érdeke, hogy a szocialista országokkal mint modernizálódó, demokratizálódó, együttműködésre kész és alkalmas, kiszámítható külpolitikát folytató partnerekkel számolhasson. Ez a viszony azonban az egyes országoknak a kelet-nyugati kapcsolatokban való érdekeltsége függvényében differenciált. A szocialista országok belső nehézségeit, az adósságfüggést egyesek igyekeznek nyomásgyakorlásra, egyoldalú előnyök elérésére is kihasználni. Az együttműködésre legnagyobb készséget mutató nyugat-európai országokat is óvatosságra inti azonban az, hogy a visszarendeződés lehetőségét korántsem tartják kizártnak. A mai helyzet súlyos ellentmondása, hogy miközben a szocialista országok a két társadalmi rendszer sokoldalú együttműködést is feltételező versenyében a katonai tényezők helyett belső megújulásukon alapuló teljesítményükre, ezzel alátámasztott vonzerejükre kívánják helyezni a hangsúlyt, ennek lehetőségei egyelőre nem körvonalazódnak. Ha a közeljövőben e téren nem történik érdemi előrelépés, akkor az hosszabb távon kétségessé teszi a katonai tényező hatékonyságát is. 2, A szocialista világ belső viszonyai Lényegében valamennyi szocialista ország két, egymással szorosan összefüggő kihívással néz szembe: a belső modell és a mechanizmusok átalakításának kényszerével, valamint a világgazdasági helyzet számukra előnytelen átrendeződésével. Ez utóbbinak hatását a hatékony belső működőképesség hiánya erősíti fel. Nemzeti sajátosságaiknak, fejlettségi szintjüknek, geopolitikai helyzetüknek, érdekeiknek megfelelően az e kihívásokra adott válaszaikban előtérbe kerülnek az eltérő nemzeti jegyek. Ez a tény markáns tagozódáshoz vezetett, sőt, polarizációs tendenciát is eredményezett. Az 444 alkalmazott, illetve tervbe vett megoldásokban az ily módon kialakult Hatalmi grémium
