Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal400 400 Fejlécben: „Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya"; „Szigorúan titkos!"; „Készült: 2 példányban"; „NJKB/004/89". 401 Az 1986. szeptember 22-én elfogadott stockholmi záróokmány egy 1984. január 17-e óta tartó konferencia-sorozat dokumentuma. Célja, hogy különböző bizalom- és biztonságépítő intézkedésekkel, európai leszerelésekkel, különböző katonai tevékenységek ellenőrzésével hozzájáruljanak a stabilabb Európa megteremtéséhez, illetve a két „pólus" kapcsolatainak javulásához. A részes államok hozzájárultak ahhoz is, hogy az erőszakot mellőzik a különböző államközi kapcsolatokban. Az intézkedések előrelépést jelentenek a helsinki záróokmányban foglaltakhoz képest. 1987. február 17-én a tárgyalások tovább folytatódtak Bécsben, egészen 1989. január 10-éig, ahol a NATO és a Varsói Szerződés tagországai döntöttek az európai hagyományos fegyveres erők leszereléséről az Atlantióceántól az Urálig bezárólag. Bővebben lásd A stockholmi megállapodás Helsinki továbbfejlesztését jelenti. Népszabadság, 1986. 09. 24., 1, illetve Helsinki Záróokmány. In: Diplomáciai lexikon. Budapest, Éghajlat Kiadó, 2018, 394-395. 1. A szocialista világ helyzete a nemzetközi kapcsolatok rendszerében Aszocialista országok a világpolitika fő folyamataira továbbra is gyakorolnak befolyást, de ez elsődlegesen katonai erejükön alapul. Az évtized közepétől azonban a szocialista reform-országok módosult bel- és külpolitikai céljai és gyakorlata, megújuló eszközrendszere is növekvő mértékben érezteti kedvező hatását. Ezt bizonyítják a csúcstalálkozók, a stockholmi szakértői tanácskozás, a bécsi utótalálkozó eredményei, 01 az INF-megállapodás, a leszerelési javaslatok, az egyoldalú katonai lépések pozitív visszhangja. A szocialista országok világgazdasági pozíciói azonban aggasztóan gyengülnek, a tudományos-műszaki haladás területén növekszik lépéshátrányuk, nem sikerül szervesen beépülniük a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés rendszerébe. Teljesítményeiket jellemzi, hogy miközben a világ népességének több mint 30%-át teszik ki, a világtermelésnek kb. egynegyedét, a világkereskedelemnek pedig csupán tizedét adják. Néhány szocialista ország kritikus adósságfüggésbe került. A helyzetet súlyosbítják az egyes országokban tapasztalható, állandósuló gazdasági, politikai, nemzetiségi és egyéb természetű válságjelenségek. Mindez már középtávon is veszélyezteti nemzetközi politikai befolyásuk hatóerejét, hosszabb távon pedig a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen átrendeződéséhez vezethet. A helyzet reális értékelése, a veszélyek felismerése és a kibontakozás igénye tükröződik abban az új külpolitikai gondolkodásmódban, amely mindenekelőtt Mihail Gorbacsov személyével, az általa képviselt új külpolitikai gondolkodással, stratégiával és komplex biztonságpolitikai 443
