Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése Köszönöm, Kárpáti elvtárs. (7);261 Először a Szűrös elvtárs, amit említett, arra térnék ki, hogy a határőrség, hogy Bécsbe, hogy Munkásőrség fölmerült, hogy a hadsereg része, vagy nem. Meg kell, hogy mondjam, hogy az adatok egyeztetésénél sem a NATO sem a VSZ részéről, kérem, még a határőrséget sem számolják a katonai erők közé. Pontosan még nem jártam a végére, hogy vajon miért, de Finnországban is jó gondolatokat kaptam, valószínű, hogy erre van valami nemzetközi valahol, valami. Pedig az igazán katonaság. A határőrség. Tehát a Munkásőrséget, általában a Milíciát, Nemzeti Gárdát, ilyesmit, nem számolják a katonaság köré, szóval igya katonai erőviszonyok tekintetében ez nem téma. Ha föl is merül, ezt csak úgy bedobták, de nem komolyan. Finnországban, nagyon érdekes dologgal találkoztam, ez egy háromszor akkor ország, határai jóval nagyobbak, mint a miénk, minden irányban. Háromezer főből áll a határőrség. Nem akartam szinte elhinni, és közte vizük, tenger van. És nem tartozik a hadsereghez. Mi ezt nagyon furcsának találtuk. Miért? Pedig a Vuland-szigetek, 62 ugye, a vita tárgyát képezték annak idején, hogy hova tartozzon. El akarták vitatni Finnországtól. A végén ugye a békeszerződésben, egy demilitarizált övezetnek tekintik, melyik tartozik Finnországhoz, a hadsereg oda nem teheti be a lábát, de a határőrség igen. Ez a magyarázata, hogy nem a hadsereg kötelékébe tartozik, természetesen minden értelemben együttműködnek, meg szóval a legszorosabb egység van ott, de ezen a címen nemzetközileg, meg békeszerződésben elfogadható. Háromezer. A háború után ugye a legsúlyosabb kérdés azért mégiscsak Németországban volt. NSZK-NDK263 261 Aj egyző könyvben nem tüntették fel a hozzászóló nevét. A hozzászóló-a finnországi tapasztalatok emlegetése miatt - feltehetően Kárpáti Ferenc, aki 1989 márciusában négynapos hivatalos látogatáson volt Finnországban, amiről a rövid hírek között a Népszabadság is beszámolt: „Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap megkezdte négynapos hivatalos látogatását Finnországban. Megismerkedik a finn védelmi erők tevékenységével, felkeresi az ENSZ-katonák kiképzésével foglalkozó ninisalói központot, valamint a finn szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők több egységét." Népszabadság, 1989.03.21., 4. 262 Valójában Äland-szigetek. A Balti-tenger északi részén fekvő sziget hovatartozási kérdése 1917-től kezdődött Svédország és Finnország között. Ma Finnországhoz tartozó, de autonóm terület. Bővebben lásd Dabis Attila: Az Äland-szigetek autonómiájának felülvizsgálatáról. Századvég, 2016/4, 113-121. 263 A második világháború végeztével Németország kétharmada nyugati, egyharmada szovjet megszállás alá került. A hidegháború 1949-ig tartó szakaszában a zónahatárok folyamatosan szilárdultak meg, ami az ország kettészakadásához vezetett: 1949. május 23-án 288 megalakult a Német Szövetségi Köztársaság nyugaton (NSZK), nyugati demokratikus Hatalmi grémium
