Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése vonatkozásában is. Szóval nem lehetett hadsereget létrehozni sokáig. Az NDK hadserege nem hadseregként, hanem a rendőrségként jött létre, de az, a katonaság volt. A neve nem az volt, amikor létrehozták, a [nyugatnémet] Bundeswehrt, 64 azonnal létrehozták, a német nemzeti néphadsereget, de megvolt, csak hát gyorsan felzárkózni. És az elnevezések, ezek szóval ilyen dolog, de ez nemzetközileg így lehet tekinteni, mert ez egy elfogadott dolog. Az, hogy milyen funkciót tölt be, az már egy más probléma. No, most én abból indulok ki, mikor a Munkásőrségről szó van, hogy az legyen a törekvés, hogy hogyan tudjuk ezt megőrizni. A jövőben is fent tartani. Ne engedjük, hogy ez szétmálljon, hogy kiengedjük a kezünkből. Az ember most azon gondolkodik, és gondolom, mindenekelőtt arra kell választ adni, hogy miért van ez a nagy támadás a Munkásőrség ellen? Miért van ez a nagy felbuzdulás. Először erre kell választ adni. És erre itt választ ad ez az első bekezdés, mikor miért jött létre, egy ellenforradalom után, egy konszolidációs időszakban, önkéntesen, a rendszerhez hű emberekből. Nem rendfenntartó egyszerűen, hanem a rendszert védő. Ez teljesen egyértelmű és világos, ezt nem kéne homályban hagyni, és hagyni kell a dolgokat. Na, most hallgatva sok beszédet, de mondjuk a Csurkát, 55 a március 14-ei Demokrata Fórum gyűlésén, 56 aki sokoldalúan fejtegette ki, és ez a legvilágosabb kifejtés, amit elég széles körben hangoztatnak, és valószínű, hogy ez egyre inkább erősebb is lesz. De azt mondják, hogy üljünk le tárgyalni. Először azzal kezdődött, hogy kivették a kezünkből a fegyvert. Most mi azt mondjuk, tegyék le a fegyvert, utána kezdünk tárgyalni. Kik tegyék le a fegyvert? Hát elhangzott, hogy kétszázezer idegen fegyver van kint, azokat is és a Munkásőrségét is. Tegyék le! Kérem? berendezkedéssel, 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság keleten (NDK), szovjet mintájú berendezkedéssel. Lásd Schlachta Krisztina: A magyar-keletnémet kapcsolatok, 1945-1990. In: Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021,291 -308. 264 Szövetségi Védelmi Erő. 1955 óta az NSZK, 1990 óta az egyesített Németország hadereje. A keletnémet haderő a Nationale Volksarmee (NVA), azaz a Néphadsereg volt. 265 Csurka István (1934-2012) író, politikus, 1987-től az MDF alapító tagja, 1990-1994 között országgyűlési képviselője, 1993-ban a MIÉP alapító tagja és haláláig elnöke, 1998-2002 között parlamenti képviselője, frakcióvezetője. 266 A beszédet közli Csurka István: [Beszéd] a Nemzeti Sportcsarnokban, 1989. március 14-én. Hitel, 1989/8, 15-18. 289
