Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése igénybevétel, ez tovább csökkenthető, megszüntetendő. Mindenekelőtt azért, mert azzal az elvvel, társadalmi munkát az emberek munkaidőn kívül végezzenek, ez egyértelmű. Tehát ez nem munkaidőalap-kérdés vagy pénz-kérdés, hanem inkább morális tartásnak és a támadhatatlanságnak a szempontjából fontos ez. Végezetül az alkotmányozás kapcsán és egyéb kérdés, egy nagyon kurrens kérdés most ez, hogy ki diszponál itt a fegyveres testületek fölött, és hogy jogilag legyen rendezve az, hogy hogyan lehet igénybe venni bizonyos helyzetekben, akár háborús körülmények között ezeket a szervezetek, én ezt teljesen helyénvalónak tartom, rendezni kell ezt Alkotmányban, részben, egyéb helyeken. Picit talán körültekintőbben, mint ahogy ez jelenleg van. Ugyanakkor csak miután Szűrös elvtárs is felvetette, utalni szeretnék arra, hogy ez nem a szocialista országoknak a problémája, ha az ember történelmileg megnézi, hogy mondjuk a koreai háború25’ idején vagya Disznó-öbölbeli akció25’ idején és később Vietnamban,26" hát a szigorú törvényi előírásoknak megfelelően mennek a dolgok, vagy... Azt lehet mondani, hogy nem, tehát nem a szigorú klaszszikus szabályok szerint mentek el, és hogy erről aztán később probléma lesz-e, vagy sem, hogy sikeres volt-e... Na, most ezt én csak azért mondom, mert rendezni kell, kétségtelenül jogilag, de ne legyenek illúzióink, hogy nem olyan a világ, hogy az egyébként írott klasszikus szabályok szerint történnének. Nem ilyen a világ. Köszönöm szépen. Grósz Károly: 258 1950-1953 között zajló háború Észak- és Dél-Korea és a szövetségeseik között (az északiak oldalán Kína és a Szovjetunió, a déliekén az ENSZ és USA vezetéssel). A harci cselekmények a panmindzsoni fegyverszünet 1953. július 27-ei megkötésével értek véget, azaz ma is hadiállapot áll fenn a két ország között. Észak-Koreát (KNDK, Koreai Népköztársaság) máig a kommunista rezsim, a Kim-család irányítja, Dél-Korea alkotmányos többpártrendszer lett. Bővebben Világpolitikai Lexikon I. m. 2005, 382-383. 259 1961. április 15-19. közti, CIA-szervezésű invázió volt, mely kiképzett kubai emigránsokkal indult Castro hatalmának megdöntésére. A hadművelet az USA egyik legnagyobb kudarcává vált a hidegháború alatt, megerősítve Castrót, és szorosabbá fűzve a kubaiszovjet kapcsolatokat. Bővebben Világpolitikai Lexikon I. m. 2005,150. 260 A vietnami háború kezdetben a francia gyarmatosítók ellen indult 1945-ben, 1954-re sikerült elérni Vietnam függetlenségének elismerését, ideiglenesen az országot kettévágva: északon Ho Si Minh vezetésével a kommunisták, délen a franciák támogatásával Báo Dal korábbi császár, államelnök vette át a hatalmat. A háború következő szakasza, 1955-1975 között, a két Vietnam közti háború, ahol a délieket az USA, az északiakat a Szovjetunió és Kína támogatta. A nemzetközi és a hazai közvélemény, továbbá a belefektetett hadianyag és energia ellenére eredménytelen harcok és háborús bűncselekmények folytán az USA 1973 folyamán kivonult, végül 1975-ben az utolsó északi offenzíva hatására összeomlott a dél-vietnami kormányzat, véget vetve ezzel a háborúnak. Bővebben Világpolitikai Lexikon I. m. 2005, 629-630. 287
