Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése való részvételünkhöz, kezdeményezéseink szélesebb bázisra alapozásához, nyomatékosabbá tételéhez. A VSZ fórumok kielégítő keretül szolgáltak ahhoz, hogy népköztársaságunk vezetése kifejtse felfogását partnereink előtt, szükség esetén pedig korrekciós kritikát gyakoroljon a szovjet vezetés felé. 2. Változások A nemzetközi viszonyokban a konfrontáció fokozatos ellehetetlenülése, a kooperáció térnyerése a társadalmi rendszerek viszonyában a fölényszerzés és befolyásolás gazdasági eszközeit állította előtérbe, a konfrontáció kurzusát pedig döntően a gazdasági rivalizálás váltja fel. Ez a katonai-politikai koalíció fő funkcióinak térvesztését hozta. Az enyhülés nyomán a katonai szembenállás mérséklődésével, a bizalom erősödésével, a politika, a kooperáció prioritása egyértelművé vált: a VSZ-ben is fokozatosan háttérbe szorul a katonai tényező, s előtérbe kerülnek a politikai aspektusok. A helsinki folyamat kibontakozása, a politikai szféra térnyerése a tagállamok közötti kapcsolatokban is napirendre tűzte a politikai együttműködési mechanizmus korszerűsítésének kérdéseit. Módosulóban van az ellenségkép: a globális problémák növekedése miatt háttérbe szorulnak az ideologikus külpolitikai doktrínák. Miközben a helsinki folyamat keretében és a szovjet-amerikai kapcsolatokban mind gyakorlatiasabban fogalmazódnak meg az együttműködés új és új normái - ezek a két katonai - politikai tömb között még váratnak magukra. A politikai együttműködés igazán új dimenziói 1985-tel, az SZKP élén bekövetkezett változások nyomán tárultak fel. A szovjet külpolitikában végrehajtott fordulat, az új külpolitikai gondolkodásmód az egyetemes emberi érdekek középpontba állításával korrekciókat hozott a Varsói Szerződés nemzetközi irányvonalában, egyben módosított a szövetségen belüli normákon is. Az új külpolitikai gondolkodás logikája diktálja, hogy a katonai szembenállás csökkentése, a leszerelés kérdései mellett növekvő figyelmet kell szentelni az emberi jogok és humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és együttműködés, az ökológiai biztonság feladataira. A Szovjetunió külpolitikájával a részletekben is osztozó szolidaritást napjainkra mindinkább a tagországok nemzeti külpolitikai érdekein alapuló szintézis váltja fel. Az egyes szocialista országokban kibontakozó reformok és az azokat kísérő politikai-felépítményi változások természetesen kihatnak a külpoli- 252 tikára: a nemzeti sajátosságok, adottságok, érdekeltségek markánsabban Hatalmi grémium
