Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A Varsói Szerződés fejlesztésével összefüggő időszerű kérdések
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése fogalmazódnak meg. Növekszik a külpolitikai szféra demokratikus ellenőrzöttsége és nyitottsága; a társadalmak érdektagoltsága többszínűvé, árnyaltabbá teszi azokat. Felerősödnek az autonóm, szuverén, sajátosan nemzeti külpolitikai törekvések. A reformokat kísérő kritikai hullám újravizsgálja a korábbi időszak külkapcsolati modelljeit, amelyből nem marad ki a sztálini időszak interszocialista viszonyainak kritikája sem. A Szovjetuniónak a Varsói Szerződéshez és tagországaihoz való viszonyában a peresztrojka lényeges módosulást indukált. Miközben nem változott az a döntő elvárás, hogy a vele szomszédos kelet-európai országok a Szovjetunió irányába a legjobb viszonnyal legyenek (amelyhez a szövetségesi kapcsolatok a legmegfelelőbbek), módosulóban van a kapcsolatok tartalma: a demokratizálás nyomán kiegészül a partnerséggel, az érdekek kölcsönös tiszteletével, a saját út akceptálásával. Mindinkább képesek nélkülözni a tagországok külpolitikai törekvéseinek ideologikus megjelenítését, a sajátjukkal való részletekbe menő egyeztetését, összehangoltságát. Szovjet részről növekszik a széles körű szerves kapcsolatok iránti igény, a sajátos tapasztalatok iránti érdeklődés. A döntő változás mégis a reformok sikerében való szovjet érdekeltségben jelentkezik. A peresztrojkával és a reformokkal a VSZ-en belüli nézetkülönbségek határvonala is áthelyeződik: míg korábban a szovjet külpolitikával szorosan szolidáris tagországok vonala és az attól való különbséget, távolságot hangsúlyozó román külpolitika között húzódott, addig mára ez mindinkább a reformok útján járó, illetve az azokat halogató, elvető politikák között rajzolódik ki. A különbségek legkevésbé a leszerelés feladatainak kezelésében érzékelhetőek, míg legjobban az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok megközelítésében mutatkoznak. 3. A helyzet A Varsói Szerződésben napjainkig jószerivel csak a katonai együttműködésnek jöttek létre az állandó szervei, a politikai együttműködési szférában nem. Ez utóbbi tipikusan mozgalmi jellegű maradt, még ha napjainkra rendszeresebbé is vált a politikai szervek működése. Egy állandó politikai szerv vélhetően azért volt nélkülözhető, mert a korábbi szovjet külpolitikai gyakorlatnak nem volt szüksége gyakori konzultációkra, a román külpolitika pedig többet nem viselt volna el. A politikai mechanizmusok energiáinak döntő része ma a propaganda jellegű dokumentumok összeállítására koncentrálódik. Belső dokumentumok, ajánlások, szakértői szinten a vezetések 253
