Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése hadseregünk fejlesztésében. A Varsói Szerződés hadseregei az elmúlt évben egyeztetetten megtették a kezdeti lépéseket ebbe az irányba. Az elkövetkező években úgy kell elvégeznünk a hadsereg átalakítását, további korszerűsítését, felkészítését, hogy néhány éven belül teljes összhangba kerüljön a védelmi doktrína politikai és katonai oldala. A katonai enyhülés eddigi eredményeiből kiindulva és annak várható további folytatódásával számolva egy új hadseregkép kialakulásának politikai alapját az új biztonságpolitikai felfogás erősödő térnyerése, katonai oldalát a hadászati védelemnek megfelelő katonai-technikai feltételek megteremtése képezheti. A Magyar Néphadsereg szervezetét, fegyverzetét az ésszerűen elégséges védelem követelményeivel összhangban kell kialakítani, korszerűsíteni, s az MN-t a szövetséges hadseregekkel, mindenekelőtt a Szovjet Hadsereggel szoros együttműködésben védelmi feladatokra kell felkészíteni. A Magyar Néphadseregnek képesnek kell lennie arra, hogy szárazföldi erőivel szilárd védelmi tevékenységet folytasson az ország nyugati határán és agresszió esetén a beérkező szövetséges (szovjet) csapatokkal együtt részt vegyen az ellenséges erők támadásának visszaverésében. A honi légvédelmi erőknek képesnek kell lenniük felvenni a harcot egy ellenséges tömeges légicsapás első hullámában (80-100 repülőgép) támadó erők ellen s a továbbiakban a szövetséges légvédelmi erőkkel együtt a légi ellenség fő erői támadásának elhárítására. A Magyar Néphadsereg korszerűsítése, feladatainakteljesítése továbbra is csak a Varsói Szerződés keretében valósítható meg, bár az elkövetkezendő időszakban növekvő fontosságra tesz szert a magyar-szovjet kétoldalú katonai együttműködés bővítése minőségileg új elemekkel. Ennek során szövetségeseinkkel összehangoltan mérlegelni kell a szomszédos országokkal és a NATO-tagállamokkal folytatandó tárgyalások menetében a lehetséges és szükséges lépéseket, meg kell vizsgálni további egyoldalú csökkentések kérdését. Különösen fontos jelentőséggel bír számunkra a hadsereg fejlesztése tekintetében, hogy az ország teherbíró képessége, a népgazdaság várható alakulásának reális megítélése alapján kerüljön meghatározásra a védelemre fordítható anyagi eszközök nagysága. E vonatkozásban egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az ország gazdasági helyzetének alakulása nem teszi lehetővé az MN jelenlegi nagyságrendjének és kialakult struktúrájának korszerű szinten való biztosítását. 245
