Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Összességében a nemzetközi katonapolitikai körülmények és lehetőségek, a belső társadalmi és gazdasági feltételek alakulása, az új biztonságpolitika felfogása korszakváltást jelent a Magyar Népköztársaság szempontjából. Az új biztonságpolitikai felfogás térnyerését, az európai hagyományos erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások várható eredményeit, az ország teherbíró képességét is figyelembe véve a néphadsereg személyi, technikai állománya mintegy 30-,35%-kal csökkenjen 1995-ig, ami koncepcionális új szerkezetben valósuljon meg. Célszerű lenne megvizsgálni a fegyveres erők komplex átalakítását: egy hivatásos mag köré épülő milícia-rendszerben szervezett állampolgári véderő és a határőrség, valamint a munkásőrség integrálása a honvédelembe. Az új struktúra kialakítására a már meghozott intézkedések megvalósításával párhuzamosan a Vili, tervidőszak elején kerüljön sor oly módon, hogy a hadsereg hadrafoghatósága és alkalmazhatósága minden időben biztosított legyen. A korszerűsítés során minden vonatkozásban a minőségi mutatók javítását kell előtérbe helyezni, és a kül- és katonapolitikai kérdések összhangjának biztosításával növelni kell a katonadiplomáciai kezdeményezéseket. Leszerelési tennivalók különös tekintettel a hagyományos leszerelésről, illetve a biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről folytatandó tárgyalásokra Az európai hagyományos leszerelési tárgyalásokon szereplő kérdések összetettsége, az előirányzott intézkedések volumene, a felek álláspontjában jelenleg fellelhető s néhány kérdésben áthidalhatatlannak tűnő különbségek előrevetítik, hogy hosszan elhúzódó, nehéz tárgyalásokra kell számítani, amelyek nem feltétlenül a tervezett mértékű és ütemezésű haderőcsökkentéseket eredményezik majd. Feltehetően a fentiekhez hasonló helyzetértékelés és gondolatmenet alapján jutott a szovjet politikai vezetés arra a következtetésre, hogy a tárgyalásos megállapodásokat nem bevárva, egyoldalú alapon célszerű megvalósítani az egyébként is kilátásba helyezett aszimmetria-felszámolás részét. A szovjet vezetés felismerte, hogy e csökkentések előrehozott megvalósításából pótlólagos politikai, gazdasági és propaganda-előnyei származhatnak. A szovjet egyoldalú csökkentés, amely az élőerő tekintetében kiiktatta a VSZ fölényének Szovjetunióra eső részét, felveti a kérdést: a VSZ többi tagállama, 246 így hazánk saját aszimmetria-részesedésének egyébként már korábban Hatalmi grémium
