Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Hatalmi grémium Az MNK biztonságpolitikai helyzete és katonai tennivalók 56 A nemzetközi biztonság új koncepciójának meghirdetése, a szovjet-amerikai INF-megállapodás,237 a hagyományos erők meghirdetett csökkentése, a védelmi doktrína deklarálása a Varsói Szerződésben új lehetőséget teremtenek hazánk számára is. 236 A minősítés megszüntetve pecsét erre a fejezetre vonatkozólag: 1998. 04.15. 237 INF: Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése" az USA és a Szovjetunió között, amit 1987. december 8-án írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov. 2019-ben az USA és Oroszország kilépése miatt a szerződés hatályát vesztette. Lásd Péczeli Anna: Az INFT-szerződés haláltusája. Nemzet és Biztonság, 2019/1, 64-75, ill. a szerződés teljes szövege az USA Külügyminisztériumának honlapján: 244 https://2009-2017.state.gov/t/avc/trty/102360.htm (utolsó letöltés: 2022.10. 27.). Az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről elkezdődött tárgyalások jelentős enyhüléshez vezethetnek, kiküszöbölhetik az aszimmetriákat, nagymértékben csökkenthetik a felhalmozott haderők és fegyverzetek mennyiségét, ezáltal növelve a kölcsönös biztonságot. A kedvező tendenciák mellett az erőegyensúly alakulása szempontjából nem elhanyagolható, hogy az USA folytatja űrfegyverkezési-kutatási programját, valamint a többi NATO-országgal együtt folytatja a fegyveres erők korszerűsítésének politikai előkészítését. Hazánk katonaföldrajzi helyzete szempontjából meghatározó, hogy egyetlen NATO-tagállammal sem határos. Sem Ausztria, sem pedig Jugoszlávia nem jelent katonai értelemben fenyegetést Magyarországgal szemben, és kapcsolatrendszerünkben sincsenek feszültséggerjesztő elemek. A Romániával fenntartott kapcsolat megromlásának a politikai konfrontáción túlmutató jegyei egyelőre nem egyértelműek (nukleáris kapacitás, vegyi fegyverekkel kapcsolatos álláspont, határ menti tevékenység, speciális szolgálatok tevékenysége). Egy VSZ-NATO-katonai konfliktus esetére Észak-Olaszország és az NSZK területéről, valamint más irányból maximálisan az alábbi szárazföldi, illetve légierő csoportosítás irányul hazánk ellen a semleges Ausztria területén keresztül: 6-7 hadosztály, mintegy 200 000 fő, 1200-1300 db harckocsi, 1100-1200 tüzérségi löveg és aknavető, s az első tömeges légicsapásban 500 db repülőgép. Magyarország biztonságpolitikai környezete és helyzete, a nemzetközi életben végbemenő kedvező változások, a biztonságpolitika új felfogása lehetővé és szükségessé teszi szövetségünk és országunk katonai doktrínája védelmi jellegének fokozottabb, teljesebb körű érvényesítését
