Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése megkötött egyezményt valódi tartalommal, konkrét megállapodásokkal töltsük meg.234 Perspektívában pedig, kb. 10 éves időtartamra, azt a célt tűzhetjük ki, hogy megteremtsük egy szabadkereskedelmi megállapodás belső gazdasági feltételeit. Ennek kritikus szakasza az elkövetkező 3-5 év, amikor eldől, hogy sikerül-e - nyugati tőkebevonással - dinamizálni gazdaságunkat. Ez minden további kapcsolatfejlesztési szándék realitásának feltétele. 3. A fejlődő országokhoz fűződő viszonyunkban jelentős szemléleti és gyakorlati váltás ment végbe. Szakítottunk azzal a felfogással, mely automatikusan szövetségesnek tekintett, és ennek megfelelő elbánásban részesített bármilyen magát szocialistának deklaráló kormányzatot, illetve mozgalmat. Folyamatosan megvalósítjuk a fejlődő országok haladó mozgalmaival és törekvéseivel való szolidaritás, illetve az államközi viszonyokban követendő magatartásunk szétválasztását. Az államközi kapcsolatokban a segélyezés gyakorlatáról mindinkább áttérünk a kölcsönös előnyök alapján bonyolódó együttműködés megteremtésére. Segélypolitikánkat gazdasági teherbíró képességünkkel hozzuk összhangba. Térítésmentes segélyeinket pedig nagyságrendekkel csökkentettük. Politikai, gazdasági kapcsolataink átértékelése egy racionálisabb, szelektívebb viszonyrendszer kialakítását célozza, amely összhangban van az adott országok nemzetközi súlyával, gazdasági pénzügyi lehetőségeivel. Ezzel összhangban a fejlődő világban két térségre koncentráljuk figyelmünket: a Közel- és Közép- Keletre, valamint Ázsia gyorsan iparosodó államaira. Az elmúlt időszakban ilyen megfontolások alapján vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal.235 Küszöbön áll viszonyunk teljes normalizálása Izraellel. Külkapcsolataink diverzifikálása érdekében további nyitásokat tervezünk. Aktívan vizsgáljuk a diplomáciai kapcsolatok megteremtésének lehetőségét az Arab-öböl térségének államaival, valamint Szaúd-Arábiával. Megvannak a gazdasági alapok a Tajvannal való korlátozott kapcsolat felvételre. A namíbiai rendezésben vállalt szerepünk megfelelő körülményeket teremt a Dél-Afrikai Köztársaság irányában történő puhatolózásra. 234 1988. június végén Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített az EGK-val, aminek eredménye egy kereskedelmi és gazdasági szerződés lett a szocialista országok közül egyedüliként. Ez egy legnagyobb kedvezmény elvén alapuló szerződés, fő célja a nemzetközi kereskedelmi feltételek biztosítása volt. A szerződés az EGK részéről csak egy Gorbacsovval és a KGST-vel történő közös nyilatkozat után jöhetett létre. Lásd Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006, 153; dr. Körösi István: Magyarország útja az Európai Unióba - a kompország a nyugati parton. In: A huszonötök Európái. Szerk. KissJ. László. Budapest, Osiris, 2005, 751-788. 235 Értsd Dél-Korea. 243
