Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető... alapján került a KB elé döntéshozatalra. (A PB-t felhatalmazás alapján kihagyták a folyamatból.) A PB megtárgyalandó napirendjei között is szerepelt továbbá például a Magyar Néphadsereg hosszútávú fejlesztésének ügye - tehát egy, az ország katonai védelmének helyzetét jelentősen meghatározó kérdés azonban az NJKB a PB (vagyis az elvben felsőbb szintű döntéshozó párttestület) döntéshozói kompetenciáját erőteljesen manipulálhatta azáltal, hogy a vonatkozó javaslattervezetben szereplő alternatívák közül kiválasztotta, melyik kerülhet a PB-tagok elé. A KGST-vel és a Varsói Szerződéssel való viszonyt tárgyaló ülések meghatározták azokat a diplomáciai lépéseket és intézkedéseket, amelyek döntően befolyásolták az ország nemzetközi kapcsolatait. Mindez papírforma szerint csak nagy vonalakban felelt meg a KB-határozatnak és a kapcsolódó intézkedéseknek, hiszen a KB állandó bizottságai konzultatív testületek voltak,21 amelyeknek azonban nem a kormányt vagy a minisztériumokat, hanem a párt vezető szerveinek munkáját kellett a feladatkörükbe utalt kérdések megvitatásával, tapasztalataik összegzésével, javaslataikkal, döntési alternatívák kidolgozásával segíteni. 21 Az MSZMP KB határozata a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjéről, munkamódszeréről; a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatköréről, 1988. november 22. Lásd A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1985-1990... i. m. 1994, 509. Az időlegesen (vagy éppen folyamatosan) mozgásban lévő rendszerekre jellemzően bizonyos szervezeti párhuzamosságok is szembeötlőek a pártállami/állampárti korszak ezen utolsó periódusában. Jó példa erre az NJKB viszonylatában a Minisztertanács Tanácsadó Testületé. Ezt a szervet Grósz Károly hozta létre 1988 áprilisában, azonban 1989 márciusában Németh Miklósjelentősen átalakította: a Berend T. Iván gazdaságtörténész, közgazdász által vezetett testület ekkortól a reform iránt nyitott szociológusokból, politológusokból, jogászokból és közgazdászokból állt. Emiatt javaslatai, állásfoglalásai is több alkalommal eltértek - szembementek? - az NJKB azonos kérdésekben megjelenített véleményével. így volt ez a Nagy Imre-kérdéssel, valamint az 1945 utáni perek és eljárások felülvizsgálatának problematikájával kapcsolatban is. Az NJKB álláspontjának formálása szándékával Grósz e kérdéssel kapcsolatban kijelentette: „Itt szeretném ugyanakkor hozzátenni, mert ehhez a témakörhöz tartozik, hogy határozottan fogalmazzuk meg azt a véleményünket és juttassuk el a kormány elnökéhez, hogy a kormány tanácsadó testületének álláspontjával így 23
