Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése lényegében nem funkcionálnak. A társadalomban felhalmozott, megoldásra váró problémáik évtizedeken át tartó elhanyagolása robbanás közeli feszültségekhez vezetett a nemzetiségi politika terén a köztársaságok és a központi hatalom közötti viszonyban. Ez a fejlemény paradox módon a nyíltság politikájának hitelét kérdőjelezte meg széles rétegekben. Az ellentmondásos helyzet átmenetileg erősítheti a rendszerreform előre ki nem számítható következményeit vállalni nem kívánó rétegek ellenállását a Szovjetunióban és más szocialista országokban egyaránt. A kelet-európai szocialista országok reformmal kapcsolatos politikájában két jól elkülöníthető pólus alakult ki. A Szovjetunió mellett Lengyelország és hazánk tesz kísérletet a szocializmus gyakorlatának és elméletének gyökeres megújítására. A másik végletet a román vezetés jelképezi a megmerevedett sztálini struktúrához való makacs ragaszkodással. Az NDK és - a hullámokban jelentkező reform retorika ellenére - Bulgária alapvetően tartózkodik a lényegi változtatásoktól. A csehszlovák reformerek - az ismert történelmi előzmények folytán kemény ellenállásba ütköznek, s gyakran kényszerülnek felemás kompromisszumokra az átalakítás előmozdítása során. A szocialista országok eltérő társadalmi fejlettségéből adódó sajátosságok, a politikai gyakorlatban meglévő esetenként növekvő különbségek megnehezítik az egyeztetett fellépés és a közös álláspontok kialakítását. Szükségessé vált az integrációs és szövetségi mechanizmusok korszerűsítése, tevékenységük demokratizálása. 2. A nyugat-európai integrációs folyamatok az elmúlt években jelentősen felgyorsultak. Az Európai Egységokmányban foglalt intézményes külpolitikai együttműködés kialakításával és az egységes belső piac 1992-re tervezett megteremtésével az Európai Közösség minőségileg magasabb fejlődési szakaszba lép: megteremtődnek egy konfederatív európai politikai-gazdasági struktúra létrehozásának feltételei. Nyugat-Európa országai kísérletet tesznek arra, hogy vetélytársaikkal szemben megőrizzék, illetve visszaszerezzék a térség világgazdasági és világpolitikai súlyát. Nyugat-Európa politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdítása mellett napirenden van a biztonságpolitikai, hadiipari integráció megteremtése is. E téren az előrehaladás lassú: ütköznek az egyes országok nemzeti, illetve az Atlantióceánon túli együttműködést szorgalmazók érdekei. A Nyugat-Európai Unió újjáélesztésével szemben a NATO „európai pillérének" megerősítése áll. Az új keletű törekvések hosszabb távon sem kérdőjelezik meg azonban a térség országai és az Egyesült Államok szoros katonai együttműködését. 238 Az integráció tagállamainak magas társadalmi-gazdasági fejlettségi szintje, Hatalmi grémium
