Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés háttéranyagai, dokumentumok - A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése a politikai struktúra azonossága megteremtette a lehetőséget arra, hogy - sokszínűségük és erősödő nemzeti identitástudatok dacára - a legfőbb társadalmi, gazdasági kérdésekben következetes és egyeztetett külpolitikát képviselhessenek. Sikeresen zajlik a később csatlakozott dél-európai országok integrálódása, sajátosságaik nem gátolják a közös állásfoglalások kialakítását. 3. Az új szovjet külpolitikai gondolkodás térnyerése, s a nyugati álláspontok ennek hatására történt részleges átértékelése nyomán számottevően javultak a kelet-nyugati kapcsolatok. A nemzetközi biztonság új, átfogó szovjet értelmezése előtérbe állította az egyes államok biztonságának politikai eszközökkel történő szavatolását. A katonai szembenállás politikáját és a fegyverkezési verseny spirálját a kölcsönös biztonság politikai eszközökkel való megteremtésére irányuló törekvés és a fegyverekről való - részleges - lemondás váltja fel. Az első konkrét fegyverzetcsökkentési megállapodás jó alapokat teremtett ahhoz, hogy megkezdődjenek az érdemi tárgyalások az európai katonai szembenállás jelentős csökkentésére. A cél olyan katonai struktúra kialakítása mindkét oldalon, amely lehetetlenné teszi a katonai erő támadó célokra történő felhasználását vagy az azzal való fenyegetést politikai célok elérése érdekében. A háború mint valóságos alternatíva fokozatos ellehetetlenülése a távlatokban eltávolíthatja a gátakat a kelet-nyugati gazdasági együttműködés valódi kibontakozása útjából. A fegyveres erők önként vállalt és szerződésben rögzített önkorlátozása hozzájárul a népek közötti bizalom megteremtéséhez, hozzájárul a sokrétű emberi kontaktusok kiépítéséhez. A kedvező fejlemények még nem visszafordíthatatlanok. Tartósságuk a szovjetunióbeli reformfolyamatok megszilárdításától, és más szocialista országokban való térnyerésétől, valamint a Nyugat érdemi reagálásától függ. A nyugati országok hozzáállásában sajátos kettősség figyelhető meg. Érdekeltek a kelet-európai reformfolyamatok eredményességében, amennyiben az kiszámíthatóbb, a nemzetközi együttműködésbe jobban illeszkedő, nyitottabb társadalmakat hoz létre. A reformok átgondolt, fokozatos bevezetését tekintik a gazdasági-politikai válságból való kilábalás alapvető módszerének, s ehhez készek az együttműködésre. Egyes erők érdekcsoportok a szocializmus teljes elvetéséből kiindulva bizalmatlanok, s a teljes „be nem avatkozás" politikáját hirdetik. Jelenleg az alaphangot azok a mérsékelt csoportok adják meg, amelyek esélyt adnak az átépítés megvalósíthatósága és őszintesége sikerének. 239
