Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése lesznek még következményei. Nem is annyira politikai síkon, hanem ottani egyéb szervezetek, illetve ebben az együttműködésben, ebben az enyhülésben nem érdekelt erők ezt ki fogják játszani ellenünk. Nagyon időszerűnek tartom - második konkrét dolog - ez, hogy ezeket a belügyi helytartónak 10 esetleg meg kellene majd szüntetni. Vagy van bizalom, vagy van sokirányú együttműködés ezen a területen, szóval fölöslegesnek tartanám és örülök annak, hogy az anyagban megfogalmazódott. A harmadik dolog, hogy azokat támogatnám, akik azt az álláspontot képviselik, hogy ne szaporítsuk az üresjáratokat. Szóval elképzelhető az, hogy fokozatosan átalakuló magyar országgyűlés játszhatna valamilyen szerepet, de a többi VSZ szövetségesünknek a törvényhozó testületek az én megítélésem szerint ma még ebben a formában nem alkalmas arra, hogy érdemi együttműködést folytasson. Csak monológokat mondanák és csak a szavakat szaporítanánk, megítélésem szerint nincs erre szükség és örvendetes, hogy vannak arra jelek, hogy talán a szovjet elvtársak is módosítanak, tehát az anyag megfogalmazásával értek egyet. És a negyedik - messzemenően támogatom a nyolcadik pontot, még akkor is, ha netán az itt megfogalmazott témát a műhelymunka, a napjaink valóságát figyelembe véve pillanatnyi lag utópisztikusnak is tűnik, én nagyon támogatnám azt, hogy induljon be, ahogy itt megfogalmazódik a 8. pont három fülében - a gondolkodás -, mondom akkor is, ha ez most netán utópisztikus tűnik, de, hogy legyenek elképzeléseink az esetleges alternatív helyzetekre. Köszönöm. Fejti György: Én kedvező változást és nagyobb rugalmasságot látok a szovjet pozícióba. Utalni szeretnék arra, hogy közel egy évvel ezelőtt egy nagyon számára. Conradot 1988-ban fogta el a dán titkosszolgálat, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, végül 1998-ban halt meg a börtönben. Bővebben lásd Belovai István: Fedőneve: Scorpion. Budapest (magánkiadás), 1998; Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest, Osiris, 2015,406-407; Thomas Wegener Friis - Adi Frimark: A legkevésbé gyanús ellenfél. Magyar hírszerzés Dániában a hidegháború idején. In: Ügynöklisták a Lajtán innen és túl. Hírszerzéstörténeti tanulmányok. Szerk. Baráth Magdolna - Szekér Nóra. Budapest-Pécs, ÁBTL-Kronosz, 2020, 86-87; Mozsik Imre: Washingtoni emberünk. Hírszerző voltam Amerikában. Budapest, Helikon, 1995. 210 A magyar Belügyminisztérium és a Szovjetunió Minisztertanácsa melletti Állambiztonsági Bizottság együttműködése az 1973. május 30-án aláírt egyezmény alapján működött. A bizottságba a csoportfőnökségek csoportfőnök-helyetteseket delegáltak. Lásd Krahulcsán Zsolt: KGB és III. Főcsoportfőnökség: egy kapcsolat vége...(?) A szovjet-magyar állambiztonsági együttműködés szabályozása 1989-ben. Betekintő, 2007/4. 209
