Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése Hatalmi grémium részletes és politikai szempontból alig áttekinthető háborús határozvány111 került itt elénk azzal az igénnyel, hogy azt szinte parafálni kellene majd a főtitkároknak. Hát ehhez képest a leírtak nagyobb mozgásteret adnak nekünk. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy ez egy bonyolultabb irányítási rendszert egy további irányítási fokozat közbe iktatását irányozta elő és nagyobb apparátust az Egyesített Fegyveres Erők törzsében és erős nemzetek fölöttiséget, további erős nemzetek fölöttiséget. Na, most, ezek tendenciák ezek a törekvések itt a háttérbe szorultak volna. Szerintem ezt üdvözölni lehet és azt is, hogy a katonai kapcsolatokról egyre inkább a politikai kapcsolatokra helyeződik át a hangsúly. Tehát ez az első megjegyzésem. A második, hogy mi legyen a Varsói Szerződés magyar képviselőjével? Én osztom Kárpáti elvtársnak a pozícióját, hogy ezt ne mi vessük fel, bár a dolog kétségtelenül anakronisztikus, de az egyetlen a magyar-szovjet kapcsolatokban, mert mondjuk ezt még valahogy meg lehet indokolni, dehogy a Belügyminisztériumban a tanácsadók benn ülnek az épületben, engem egy kicsit jobban zavar. Tehát nem feltétlenül a legfontosabb zavaró mozzanat. Mérlegelni kell, van itt nekünk elég megtárgyalni való. Én erre nem élezném ki magyar kezdeményezésre a vitát. Van viszont két olyan speciális magyar ügy, amit meg kell fontolnunk, hogyfelvessünk-e? Az egyik az alkotmányozás során alig lesz kikerülhető, hogy a Magyar Néphadsereg szerepéről valami bekezdés intézkedjen, és ezt sokan azért tartják fontosnak, hogy ennek kapcsán kellene rögzíteni a Magyar Néphadsereg igénybevételét a határainkon kívül. És ezt parlamenti döntéshez vagy a parlament akadályoztatása esetén más, de jogilag definiált döntéshez és nem politikai döntéshez kötni. Ez új elem ahhoz képest, ahogyan a dolgok eddig működtek. Azt hiszem, hogy ezt többoldalú tárgyaláson nincs értelme felvetni, esetleg kétoldalú tárgyaláson utalni lehetne rá, hogy ezt nem nagyon tudjuk ezt a problémát megkerülni majd. És ugyanúgy egy másik kérdést sem, hogy amennyiben az elnöki rendszert bevezetjük, akkor fel fog vetődni, hogy az elnök a főparancsnoki szerepet betöltse-e, vagy ne töltse be. Ez egy nyitott kérdés. Ha amellett döntünk, hogy betölti 211 1988. január 11 -én Tóth Tibor altábornagy hadműveleti csoportfőnök által készített Feljegyzés az Egyesített Fegyveres Erők háborús Határozványáról című dokumentum. Előzményeként 1987 decemberében az EFE főparancsnoka eljuttatta Kárpáti Ferenchez a Varsói Szerződés Háborús Szervi Határozvány módosítását előkészítő tervezetet, amelynek célja a háborús vezetési szervek számának a bővítése volt. A dokumentumban nem sikerült egyértelművé tenni, hogy egy nemzetközi fegyveres konfliktus esetén a magyar katonai vezetés szerepe hogyan változik. A módosítás célja a tagállamok szuverenitásának csökkentése volt az 210 enyhülő külpolitikai helyzetben. Lásd Horváth-Kovács I. m. 2016,164-170.
