Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése problémát kell csinálni, hogy ezt eladhassuk Szíriának, vagy nem tudom, kicsodának. S akkor most leírjuk, hogy a fejlett nyugati technológiát, amit vagy ellopunk, vagy megvásárolunk, azt leírjuk, hogy nem adjuk át nekik, soha nem adtunk át nekik. Legfeljebb átdolgozzuk, és már eladhatjuk. Kótai Géza: Nagyon röviden szólnék én is. Azt mondanám, a V-ös ponthoz, a követendő gyakorlathoz. Én mind a nyolc ponttal egyetértek. Az a véleményem, hogy az eredetileg kitűzött célnak megfelel, tehát sokoldalú érv anyagot ad a főtitkárnak a moszkvai látogatásához. Kezdeményezhetünk sok területen, ugyanakkor ez a javaslatcsomag ez ennél is több, a jövőbe is tekint. És hát, ahogy itt elhangzott fokozatosan meg lehet valósítani. Nekem az a véleményem, hogy egyetértve Szűrös elvtárssal, igenis az utóbbi évek tapasztalata az, hogy fel lehet és föl is kell vetni a szovjet elvtársaknak ezeket a kérdéseket. Természetesen meg kell találni szintjét, módját, tálalási formáját, megfelelő eszközökkel, mint katonai vonalon, mint külpolitikai vonalon. Mindent szintetizáló főtitkári vonalon. Én úgy ítélem meg az anyagot, hogy számba veszi a szükségest, ugyanakkor maximálisan figyelembe veszi a megváltozott helyzetben minden lehetségest. A konstruktív, korrekt, jó javaslatoknak tartom, és azt hiszem, hogy ez képviselhető. Ad támpontokat a politikai magatartásra, a VSZ-hez mechanizmusának korszerűsítésére vonatkozó más katonai és egyéb kérdésekre is jó programot fogalmaz meg. Négy konkrétumra szeretnék nagyon röviden kitérni. Tudom én is, hogy a következő bizottsági ülés napirendjén lesz ezek a hírszerzési kérdések, mégis szeretném hangsúlyozni, valamilyen formában fel kellene vetni, mert ha nem módosítunk ezen, nagyon sok mindentől elesünk, és ez nagyon nagy veszteség lesz, sokat fogunk fizetni érte. Nyugat-európai, USA-béli tapasztalatok bizonyítják, hogy korszerűsítenünk kell ezt is, át kell gondolni az egészet. Amit nem tudunk magyar nemzeti érdekként és magyar biztonságpolitikai meggondolásként érvanyaggal alátámasztani, azt bizony visszavetik, és föl fogják használni ellenünk, mint ahogy félek tőle, hogy a Conrad-ügynek >9 és egyebeknek 209 Be lovai István 1983-ban a magyar katonai hírszerzés tisztjeként - az atomháborútól tartva - lebuktatta a nyugatiaknak a magyar katonai hírszerzésnek dolgozó, 1975-ben beszervezett kettős ügynököt, Clyde Lee Conradot és csapatát, akik addig Top Secret és Cosmic Secret minősítésű NATO-anyagokat juttattak a VSZ hírszerzés kezére. 1985-ben Belovai életfogytiglani börtönbüntetést kapott, 1990-ben amnesztiában részesült, de nem rehabilitálták, majd az USA-ban telepedett le. Magyar katonai körökben az óta is haza- 208 árulónak tartják, mert szerintük Belovai a saját kollégáiról is adott át információt a CIA Hatalmi grémium
