Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése - A második ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 13
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 13-ai ülése nem ellentétes más egyéb fontos célokkal, mint a nemzetközi enyhülés, béke, hiszen e között nagyon harmonikus kapcsolat van, vagya szövetségi rendszerben való aktívabb részvételünk, de az alapcél mégiscsak az, a nemzeti érdekből kiindulva, hogy a stabilizációt, kibontakozást biztosítani tudjuk. Ez, ha időben számolunk - persze a jövőt nagyon nehéz kiszámolni -, ez minimum 15 esztendőt, ez nem kevesebb. Na, most persze 15 évre külpolitikai stratégiát, mégha stratégia is, általában nem lehet tervezni egy ilyen kis országnak, mert életét a világ és a nagyok mozgása rendkívül befolyásolja. De legalább az irányt tudjuk, hogy körülbelül merre akarunk menni. Na, most mi sokfelé nyitottunk az elmúlt időszakban, ez külső szemével nézve elsősorban a fejlett tőkés világ felé való nyitást jelent, ami bizonyos szempontból érthető is, mert az adósságállományunk (ezt a szót most idézőjelbe tettem) nem a pénzbéli, hanem a politikabéli adósságállományunk itt halmozódott fel jobban, mint a szocialista relációban, ahol hosszú idő óta egy kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer van az összes vita és konfliktus dacára. Na, most, ha így nyitunk, akkor legkevésbé újat tudtunk hozni ebben az európai térségben, mert itt is hagyományosan jól alakultak a viszonyok és a kapcsolatok, és ami ma van, az egy korábbi szisztematikus építőmunkának az eredménye. Azt hiszem, hogy nekünk ezt az európai térséget nem a gazdasági, hanem a külpolitikai együttműködés szempontjából kell az egyik kiemelt területnek tekinteni, és azt hiszem, hogy a másik kiemelt terület pedig ez a messzi távol-keleti zóna. Én azt hiszem, hogy Kínával például, Japánnal és a kicsikkel egy más minőségű politikai viszony fog kialakulni. Kínával azért, mert objektiven megy végbe egy folyamat, ebben az irányban az egész szocialista világ viszonyán érződik, és a nagy ugrás e vonatkozásban a Szovjetunió és a Kína közötti kapcsolat újjárendezése. 95 A kicsikkel a térségbéli, politikai kapcsolatfejlesztését szintén fontosnak tartom gazdasági megfontolásból is, de nemcsak abban, hanem a külpolitika ebben az irányban erősíthet. Nem hiszem, hogy ekkora tartalékot hord számunkra az arab világ, innen én úgy érzem, visszavonulóban vagyunk, mert visszaszorítanak bennünket, és azt hiszem, hogy az Egyesült Államok és az a zóna sem hozna számunkra annyi 195 Hruscsov desztalinizációja és Mao radikalizmusa miatt megromló szovjet-kínai kapcsolat határvillongásokig fajult, ami csak 1979 után kezdett el fokozatosan javulni. 1982-től több politikai konzultáció és gyakorlati előrelépés történt, végül Kína felfelé ívelő és a Szovjetunió pangó gazdasága következtében történt áttörés a két ország kapcsolatában, ahol mindketten a belső gazdasági reformok szükségességét emelték ki. Ez végül 1989. május 15-18. között egy csúcstalálkozóban kulminált, ahol Pekingben találkozott Teng 192 Hsziao-ping kínai és Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár. Lásd Vámos i. m. 2021, 519-539. Hatalmi grémium
