Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető'... bújtatott - előkészítő munka előzte meg. A terveket a gyakorlatba átültető intézkedéseket 1987-1989 között valósították meg. Az elsősorban a kormányzat és a törvényhozás területén beindított változásokkal szinte párhuzamosan, azokat szorosan követve a párt működésének átalakítása is elkezdődött. A berendezkedés módosulásai lehetővé tették az államhatalom megváltozását, amit a politikai intézményrendszer reformjának neveztek. Azonban mind a gazdasági, mind a politikai-intézményi változások a legitimációs bázist jelentő ideológiai alapoktól való eltávolodás révén valósultak meg, vagyis a szocializmust építő pártállam szempontjából nem reformokat, hanem gyökeres átalakulást, az addigi keretekből való kilépést jelentettek. Rávilágít erre többek között az a körülmény is, hogy a valóban mélyreható korrekciós-rekonstrukciós folyamatokban és azok eredményeiben a második világháborút követő koalíciós időszak politikai mintáit, valamint a polgári típusú rendszerek politikai sajátosságait fedezhetjük fel.3 Alapvető kérdésként merült fel, hogy a pártállami politikai vezetés a hatalmi struktúra átalakítása során milyen politikai viszonyrendszerekben vagy történelmi előzményekben tudott gondolkodni. Sokak számára világossá vált ugyanis, hogy az addigi módszerek az újonnan kialakuló politikai viszonyok között már nem voltak alkalmazhatók. 2 Kilényi Géza: Egy alkotmány-e lő készítés dokumentumai. (Kísérlet Magyarország új Alkotmányának megalkotására, 1988-1990.) Budapest, Államtudományi Kutatóközpont, 1991,5-14. 3 Erre vonatkozóan részletesebben lásd Riba András László: A pártállami politikai döntéshozatal intézmény- és szervezettörténeti megközelítései, különös tekintettel a rendszerváltás időszakára. In: Közelítések a magyar történelemhez. Szerk. Döbör András - Miklós Péter - Zeman Ferenc. Hódmezővásárhely-Szeged, Emlékpont-SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2020, 128. 4 A Párt- és Tömegszervezetek Osztályának egy 1977-es definíciója szerint: „A pártirányítás és a pártellenőrzés gyakorlatában biztosítani kell az elvi, politikai irányítás és operativitás helyes értelmezését. A párt munkastílusában az elvi-politikai irányítás és operativitás állandó elemek. Egységes egészet képeznek. Nem választhatók szét. Nem állíthatók szembe egymással. Az elvi-politikai irányítás nem csupán az elvek önmagában való hangoztatása, hanem az elvek cselekvési programmá való átalakítása. Az operativitás a politikai gyakorlati érvényesítésében a bürokratikus formalitásokat mellőző konkrétságot, határozottságot, gyorsaságot, hatékonyságot és állandó szervező munkát jelent. Ennek jelen kell lennie a pártmunka minden elemében." Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára (OL) M-KS 288. f. 52/7. ő. e. A párt munkastílusa, munkamódszere fejlesztésének feladatai (1977. 01. 04.). Közli Krahulcsán Zsolt: Hatalom/át/mentés. Az MSZMP és az állambiztonság a rendszerváltás évében. Budapest, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet. 2014. 8. Online: https:// www.hamvasintezet.hu/wp-content/uploads/2018/10/hatalomatment%C3%A9s_javitott. 12 pdf (utolsó letöltés: 2023. 05.12.). A közvetett pártirányítás gyakorlatának (tulajdonképpen a működés politikai befolyásolásának) alapját az utolsó időszakban is a pártfegyelem Hatalmi grémium
