Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Történeti és módszertani bevezető az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának tanulmányozásához
Történeti és módszertani bevezető... jelenthette. Ez tette - a pártirányítás formális megszüntetése mellett - továbbra is lehetővé az MSZMP politikájának érvényre juttatását az állami és társadalmi szervekben, azok vezetőin keresztül. Az átalakuló rendszer működése egyik legfontosabb vonásának tekinthető, hogy az MSZMP központi vezető szerveinek és apparátusának a nem pártterületekre ható közvetlen irányítása és a vele járó ellenőrzés korábbi formájában megszűnt. A politikai hatalmi súlypontnak a kormányra való áthelyeződésével párhuzamosan a „lekapcsolt" vezető párttestületek rovására megnőtt a kommunista többségű Országgyűlés befolyása is. A kormányzópárti működés lényeges eleme, hogy a kormányfő és a kormány az Országgyűlésnek felelős, működésüket a törvényhozás ellenőrzi. A parlamentben a kommunista képviselőcsoport abszolút többséget élvezett, s a párttag képviselőkre szintén kötelező érvényű volt a pártfegyelem. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) 1988. november 22-ei határozata kimondta, hogy a testület „a politikai intézményrendszer más szervei esetében ajánlásokkal, állásfoglalásokkal él, amelyek az ott dolgozó kommunisták számára irányadóak. [...] tevékenységében [az MSZMP KB] elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosít, irányítja a párt szerveit és szervezeteit. A társadalom más szervezeteihez a népképviseleti és önkormányzati szervekben, a gazdaságban, a társadalmi szervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőződéssel közvetíti a párt politikáját." Mindezek fényében logikus lépés volt, hogy az Országgyűlés kommunista képviselőcsoportjának vezetését 1989 márciusában Grósz Károly főtitkár vette át. Az 1988. november 22-ei KB-határozat fentebb idézett rendelkezéseinek összefüggésében érdemes értelmezni a következőt: „[...] a Központi Bizottság tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét, a Minisztertanács önállóságát és felelősségét a kormányzati munkában. Támogatja a kormány tevékenységét. Megszünteti a kormányzati tevékenységi körök - közöttük a kül- és belügyek, a honvédelem - közvetlen irányítását, a párt- és az állami testületek működésének párhuzamosságát."6 5 Az MSZMP KB határozata a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjéről, munkamódszeréről; a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatköréről (1988.11.22.). Vő. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1985-1990. Szerk. Vass Henrik. Budapest, Interart Stúdió, 1994, 505. 6 Uo. 505. 13
