Bandi István (szerk.): Határeset. Egy határőrtiszt életútja két világrendszer határán. RETÖRKI Források 4. (Budapest, 2023)
A család, gyerekkor, felnőtté válás…
A család, gyerekkor, felnőtté válás... típustiszt, etalon. Olyan országos parancsnokhelyettes volt, politikai csoportfőnök. Aki '56-tól azért érdekes, mert ő Moszkvában frissen végzett, a pécsi határőrkerülethez vezényelték politikai osztályvezetőnek. Felvitték a pécsi századot, egy egész századot a forradalom első napjaira a Magyar Rádió védelmére, mire felértek, elküldték őket a pártközpont védelmére. Na, ez idáig még minden rendben van, csak hát elfelejtették megmondani a védőknek, hogy ezek melyik úton mennek be. Vagy ha megmondták, akkor ezek nem azon az úton mentek be, aztán jól összelövöldözték egymást, a védők és a felmentő sereg. És ráfogták, akkor volt a Kossuth téri sortűz, ráfogták az „ellenforradalmárokra", hogy ők az „ellenforradalmárokkal" vívott tűzharcban sebesültek meg, és mint a feszületet, hordták körbe Ábel elvtársat.- Értem, valójában szakmai tévedésről beszélünk.- Ez nem tévedés volt, ez bűn!- Szakmai oldalról nézve ez szakmaiatlanság, tehát a hozzá nem értésnek az eredménye.- Ez non plus ultra. Meg a tisztességtelenségnek is, és hazudozásnak. És volt pofája utána azt mondani: „Én megsebesültem az ellenforradalmárokkal vívott tűzharcban!" Hát erre nem lehetett tekinteni.- Ön megkezdte iskoláit Szegeden, és egy ideig Kiskunhalason kapták meg a gyakorlati képzést. Ugye, ha valaki lovagolni szeretett, akarom mondani, nem szeretett volna, akkor is kellett, és ott tanulta meg a lovaglást.- Két hónap az alapképzés. Egy hónap pedig a lovaglás, és ez idő alatt az, aki délelőtt lovagolt, délután vezetett.- Akkor valójában kitelepült a század Kiskunhalasra, és akkor ez már nagyjából három hónap. És Kiskunhalason hol zajlott? Lennie kellett egy körzetnek? Valahova el kellett helyezni ezt az állományt?- Ez hajdan egy huszárlaktanya volt, amit aztán a határőrség kapott meg, ha jól emlékszem, '53-ban, a laktanyát és a lovak egy részét meg a lófelszerelést, és ott beüzemelte a saját lovasiskoláját. Addig ott volt az MN-nek a lovasezrede, de az megszűnt, mert ugye gépesítés jött. És volt egy századnyi ember, tehát nyolcvan férőhely: nyolcvan ló, nyolcvan ember. És hatalmas laktanyaudvar nyárfákkal, ugye októberben már hull a levél, és akkor azt összetakarítani minden reggel, hát az valami eszméletlen. Na hát ezek szép élmények! 9 Magyar Néphadsereg. 41
