Bandi István (szerk.): Határeset. Egy határőrtiszt életútja két világrendszer határán. RETÖRKI Források 4. (Budapest, 2023)
A család, gyerekkor, felnőtté válás…
A család, gyerekkor, felnőtté válás... is elvesztették a vendéglőt, mert szívességből valami váltót aláírt a dédapám, és vitték a vendéglőt, mert aki az adós volt, nem fizetett. Ebbe a szerencsétlen dédapám belehalt, és ott maradt a dédanyám a két gyerekkel. Gyakorlatilagazvolt a szerencséjük, hogy ott az üzleti világban, zömében, ahogy tartja a regula, a zsidó vendéglősök, illetve ők voltak a kölcsönzők is, taníttatták a nagyapámat és a nővérét is, tehát polgárit végeztek. Csak aztán az volt a baj, hogy meghalt a mama is. Nagyapámat bevonultatták annak rendje-módja szerint. Aztán huszár lett Szombathelyen, viszont a polgári után kitaníttatták Budapesten, a Ganz-gyárban gőz-, cséplőgépekhez meg ilyen erőgépekhez.- Gépészt csináltak belőle. 6. Bella Árpád édesanyjával Strammer szomszédék udvarán, Sopronbánfalva, 1952- Igen, gépészt, és ezért nem vitték be a háborúba, a frontra. Otthon kellett, a környező falvakban ezt a feladatot ellátni, így megúszta, és oda nősült, Egervárra. A nagyanyámék elég módosak voltak, gazdálkodtak, szőlőt termesztettek. Viszont a nagyapám azt követően mint gépész ellátta a falunak az ilyen műszaki dolgait, tehát mint lakatos, mint kovács, a vasiparral foglalkozott... Aztán megalakult ott egy ktsz, kisipari termelőszövetkezet, és ő lett a fafeldolgozó kezelője. Náluk is nagyon sok időt töltöttem, mert anyámék öten voltak testvérek, és ott sok unokatestvérem volt...- Tehát Csapod és Egervár között ingázott gyerekkorában?- Hát, amíg nem volt iskola a nyári szünetben, mert Sopron kertvárosában, Bánfalván laktunk, annak volt már óvodája 1926-tól. És én óvodába jártam. 4 Sopronbánfalva 1950 óta Sopronhoz tartozó egykori község. Kertvárosnak vagy Sopron- Kertvárosnak is nevezik. 19
