Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. május 22-i elnökségi üléséről
Források Szabó [Tamás]: Előbb csak a feltété Ire nd szert összeállító embert kell kijelölni. Bíró [Zoltán]: Pálfy - megkaphatja a megbízást a lap előkészítésére - 2 hét [határidővel]. Keresztes [K. Sándor]: Akkor hozza a tervezetet, és akkor bíráljuk el. Für [Lajos]: Grigásival [sic!] ki tárgyal? ’ Bíró [Zoltán]: Tagdíjfizetés, fénymásoló, telefonközpont: Pásztor Péter, szervezeteknek pénz nem jár.197 Bíró [Zoltán]: Falu örökbefogadás - Megyasszai-féle [sic!] levél ide. Felhívás.198 Fekete [Gyula]: Ez is javaslat - rájuk kell bízni, mihez van kedvük. Kategorikus programpontokat ne adjunk ki. Bogárdi [Zoltán]: Ők azt mondják, nem tudnak dönteni, mert nem urai sorsuknak.199 Fekete [Gyula]: Csak azt kell jelezni, ez is egy lehetőség Furmann [Imre]: Nem lehet általánosságokban programokat kiadni. Bogárdi [Zoltán]: Az Eln[ökség] döntsön, hogy a „harmadik utas" gaz[daság] pol[itika] nem megy - mondják a közgazdászok. Bíró [Zoltán]: Nem [ért ezzel egyet]. Ők egyet mondjanak [meg], hogyan lehet kivinni az országot a kátyúból. Alánk akarnak dolgozni, vagy velünk. Úgy nem lehet kihúzni az országot a kátyúból, hogy odalökjük a kapitalistáknak. Széles-féle anyagot megtárgyaltuk. 1 ,6 Nem született döntés róla. 197 Bíró Zoltán a szervezet belső problémáiról, az Ó utcai központ működési nehézségeiről adott tájékoztatást. Tagdíjfizetés kérdésében Hajdú Demeter Dénes június 3-án értekezletet tartott, mivel heti 10-12 ezer forintot költött a központ fénymásolásra, ezért Pásztor Péter hangmérnök segítségével fénymásoló megvásárlásáról és a telefonközpont kiépítéséről döntöttek. Határoztak arról is, hogy a helyi szervezeteknek helyiségbérlésre és alkalmazottak fizetésére nem adnak pénzt. A 6. kerületi szervezetnek adtak 20-25 ezer forint egyszeri támogatást. 198 A Medgyasszay László által javasolt program és felhívás az erdélyi falvak magyarországi települések általi örökbefogadására irányult. Az erdélyi magyar közösségek egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek, és ekkoriban indult el egy nemzetközi akció, melynek értelmében testvér-települési kapcsolatok létesítésével lehetne megsegíteni a megsemmisülés előtt álló erdélyi településeket. A tervezetet nem találtuk meg a dokumentumok között. 199 A Magyarországra menekült erdélyiek szervezete nem tartotta megoldásnak az örökbefogadást, szerintük ez csak propaganda célokat szolgál. 69