Szeredi Pál (szerk.): A Magyar Demokrata Fórum elnökségi üléseinek dokumentumai – 1989. RETÖRKI Források 3. (Budapest, 2023)
Emlékeztető a Magyar Demokrata Fórum 1989. június 12-i elnökségi üléséről
Források Az MDF Alapító levelé[ben] történelmi formációként [a] Ker[esztény] dem[okrata] [és a] Kisgazd[a Párt örökségét értelmezi].29 Tárgyalási szempontból [fontos lehet a] Szabad Demokraták Szövetsége], akik heterogénebbek, mint az MDF.300 299 Antall többször hivatkozott erre, ám az Alapítólevél valójában konkrétan nem említi a kereszténydemokrata és kisgazda örökséget. A második Lakiteleki Találkozón elfogadott dokumentum elsősorban a reformkori eszméket mint történelmi hagyományokat nevesíti. A kereszténydemokrata és kisgazda hagyományokra legfeljebb nagyon áttételesen utalhatnak a következő megfogalmazások az MDF feladatára vonatkozó részben: „tegye lehetővé az egyházak érdekeinek képviseletét a fórum nyílt vitáiban", illetve „támogassa a társadalom önszerveződését, autonóm erőinek a kibontakoztatását, különös figyelemmel a »vidéki Magyarország«, a helyi társadalmak önállóságát, öntudatát és önszerveződését szolgáló törekvésekre..." Lásd A Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele (1988.09.03.). In Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum... i. m. 2017,103-108. 300 Antall József a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel nem tartott személyes kapcsolatot. A Semmelweis Orvostudományi Múzeum igazgatói irodájában rendszeresen összejöttek politikus barátaival, megjelent a Levendel-szalonként ismert, Levendel László orvosprofesszor lakásában szervezett beszélgetéseken, ahol például Pozsgay Imrével is megismerkedett, ám tartózkodott a demokratikus ellenzék képviselőivel történő kapcsolatfelvételtől. Ettől függetlenül ismerte tevékenységüket, a Szövetség vezetőinek álláspontját. Mivel volt nyugati kapcsolatrendszere, tudta, hogy a nyugati politikai erők egységes ellenzéket támogatnának, ezért a két egymással szemben álló csoport kibékítésére tett kísérletet. Erős, nagy létszámú nemzeti középpártot a nemzeti oldalon, és vele tárgyalási, nem szövetségesi kapcsolatban álló, ám együttműködő liberális pártcsoportosulást képzelt el. Nyugaton [a] Szoc[iál] Demokraták; Liberálisok; Demokrata Pártok Szervezete [működik]. Ehhez csatlakoznak a különböző konzervatív pártok. [Az] SZDSZ-nek is van olyan irányultsága, amelyik az MDF-fel is megegyezik. Az MDF-nek is van nemzeti liberális gondolatvilága - mintáz SZDSZ-nél. Ezekből a gyakorlati kérdésekből kell elindulni. Ha párt lesz az MDF, akkor meg kell határozni, kikkel tárgyalhat. Csak felhatalmazás alapján tárgyalhat. A kört az Eln[ökség]nek kell meghatározni. A kapcsolatai megvannak. Bíró [Zoltán]: Párt-kérdés: felkértük a tagságot - de az MDF-nek párttá kell lenni. Kérdés: 1) Antall kapjon-e megbízatást? 2) mire? Csurka [István]: [Az] elmélettel egyetért. '56-tal keltezzük és azonosítsuk a pártokat. Vajon van-e lehetősége annak, hogy ezekből a pártokból - velünk együtt - tömböt alkossunk? Bíró [Zoltán]: A jövő úgyis 3 nagy erővel számol 1) MSZMP 2) Szoc. Dem. 3) nagy ellenzéki erő. Antall [József]: Mi a háromnak vagyunk örökösei (előző felszólalása) - ezt nem mondhatjuk, mert nincs idő. Közben ezek pártok lettek, akik kezdik 101
