Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Bős–Nagymaros

414141 Bős-Nagymaros megszűnése sokmillió pótolhatatlan génforma elvesztésével, a genetikai változatosság csökkenésével járna, károsan befolyásolva a megmaradó fajok életképességét is. [...] 4. Amennyiben a Duna régi medrében a jelenlegi vízmennyiségnek csak egyhuszad része folyik, úgy a folyó elveszti nemzetközi szerződé­sekben megállapított határfolyó jellegét. A magyar alkotmány kimondja, és a mindenkori kormányzat kötelességévé teszi az ország természeti kincseinek védelmét, beleértve ebbe a folyók elidegeníthetetlenségét is. Ez összeegyeztethetetlen azzal, hogy a folyó szlovák területen, oldalvízcsator­nába terelve folyjék. A bős(gabcikovo)-i duzzasztómű és üzemvízcsatornája a magyar kisebbség által lakott területen húzódik. Az építkezés következtében a terület etnikai jellege megváltozik. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság megélhetési lehetőségei, a falvak népességmegtartó ereje csökken. A veszélyeztetett történelmi emlékek, az előttünk itt élt népek és főleg a korai magyar történelem kiemelkedően fontos, még feltáratlan régé­szeti forrásanyaga Esztergomban, az Árpád-kori magyar fővárosban és környékén hozzáférhetetlenné válik. Ezekről semmilyen érdektől vezetve sem mondhatunk le. 5. A duzzasztórendszer létrehozását a tervek elfogadásakor feltétele­zett előnyök önmagukban sem indokolják. Magyarországon ma ésszerű energiapolitikát csak az energiafelhasz­nálás, tárolás és szállítás hatásfokának javítására lehet alapozni, nem pedig az energiatermelés növelésére. Az ehhez szükséges fejlett techno­lógia bevezetése olcsóbb volna, mint a vízlépcsőrendszer. Ez a beruházás a magyar Duna-szakasz alacsony energiapotenciálja miatt soha meg nem térül, minden más energiaelőállítási módnál drágább. A nagymarosi vízlépcső felépítésére osztrák bankokkal és vállalatokkal kötött, az osztrák kormány által garantált szerződések példátlanul hátrá­nyosak a magyar fél számára.13 A beruházási hitel villamosenergiával történő törlesztése a naponta csúcsra járatott vízerőműrendszerrel nem 13 A fellépő gazdasági nehézségek és a beruházás költségessége miatt 1986. május 28-án több magánszerződést kötött az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat és a Magyar Villamos Művek Tröszt osztrák vállalatokkal. Az egyik szerződés 5,7 milliárd schilling értékben a Donaukraftwerkét bízta meg a nagymarosi vízerőmű teljes tervezésével és kivitelezé­sével, egy másikban pedig megállapodtak, hogy a nagymarosi erőmű beindulása után 20 éven keresztül exportált elektromos árammal törleszti Magyarország a beruházás költ­ségeit. A pénzügyi feltételeket az MNB és a Creditanstalt vezetésével létrehozott osztrák bankkonzorcium biztosította. Ennek a megállapodásnak a végrehajtására a pénzügymi­niszter 197/1987 (XII.31.) rendeletével létrehozta a GNV Építési Alapot.

Next

/
Thumbnails
Contents