Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Tulajdonreform – földkérdés
404 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 404 FORRÁSOK 21. A földtulajdon kérdése Ebben a felfogásban a magyar mezőgazdaság mai szervezetéből nem vissza kell menni negyven évvel ezelőttre, hanem előre, egy fejlettebb agrárstruktúrába. Mint ahogy nem ismerjük el, hogy az államnak joga volt három évtizeddel ezelőtt másfél millió parasztot bérmunkássá tenni, azt a jogát sem fogadhatjuk el, hogy a többnyire szükségszerűen kisparaszti lét kényszerűen áldozatos életmódját kényszerítse ma rá hatszázezer emberre. Ezzel összhangban ítéljük meg a földtulajdon kérdését is. A jelenlegi helyzetben az a fő baj, hogy a mezőgazdasági nagyvállalatok tulajdonában túl sok föld van, amelyet nem képesek hatékonyan hasznosítani, míg másfelől a szakszövetkezetek és a magántermelők földhiánnyal küszködnek. A megoldást abban látjuk, hogy újra áruvá kell tenni a földet, megnyitni – a külföldiek földvásárlásának ésszerű korlátozásával – a föld piacát, szabad forgalmát, és a földet olyan tulajdonosok és használók kezére kell juttatni, akik vele a legtakarékosabb és legeredményesebb gazdálkodást ígérik és teljesítik. Nem javasoljuk az 1947-es földtulajdon-viszonyok helyreállítását. Az akkori tulajdonosok egy része megőrizte formális tulajdonjogát, de – jelképes földjáradék fejében – elvesztette tényleges rendelkezési jogát. 551 Mások – kényszerűségből és ugyancsak jelképes összegért vagy ingyen lemondtak tulajdonjogukról. Az egykori tulajdonosok vagy utódaik jó része egzisztenciálisan is elszakadt a földtől, és egészen mások (a ma a termelőszövetkezetekben dolgozók többsége, akik föld nélkül léptek be) éppen erre a földre építették egzisztenciájukat.552 E tekintetben sem lehet meg nem történtnek tekinteni és visszacsinálni mindazt, ami az elmúlt harminc évben történt, nem lenne helyes újabb, nem kevésbé súlyos igazságtalansággal tetézni a korábbi igazságtalanságokat. 553 551 A földbeviteli kötelezettség a földtulajdont és a földhasználatot szétválasztotta. A földbeviteli kötelezettség azt jelentette, hogy a téeszbe belépő tag köteles volt a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más törvényes jogcímen használt földterületeket a termelőszövetkezet közös használatába adni. A tulajdonos rendelkezési joga az örökösödési jogon kívül gyakorlatilag megszűnt, elvi tulajdonjoga elismeréseként viszont igényt tarthatott földjáradékra 552 Az SZDSZ egyik érve a „reprivatizációval” szemben az volt, hogy a már nem mezőgazdasági foglalkozásuak nagy mértékű földhöz jutása jelentős tőkét vonna ki a mezőgazdaságból. 553 Az SZDSZ, illetve vezető tagjaik álláspontjukat e tekintetben többször is kifejtették. Lásd többek között Mécs Imre nyilatkozatát, miszerint az 1947-es állapotok visszaállítása „szinte
