Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)

Tulajdonreform – földkérdés

405405 Tulajdonreform – földkérdés Nem javasoljuk a föld községi tulajdonának általános elvként való érvé­nyesítését sem. Egyes esetekben indokolt feléleszteni a községi földbirto­kosság megújított formáit (elsősorban a széna és siló előállítását szolgál­tatásokkal is segítő legeltetési társulásokat) és a községek üzleti tulajdonát is. Mint általános elvet azonban nem javasoljuk a községi földtulajdont egyrészt azért, mert a község ma már nem tekinthető a mezőgazdálkodók közösségének, másrészt- és főleg – azért, mert az így létrejövő járadék­kötelezettség megnövelné a mezőgazdaság költségeit. Ugyanezért ellen­ezzük, hogy a föld az egykori tulajdonosok örököseié legyen. Javaslatunk a következő. Azok a téesz-tagok, akiknek földje a nevükön maradt, bánhassanak belátásuk és érdekeik szerint tulajdonukkal, szabad alkuban a jelenlegi vagy jövőbeni földhasználóval. Ugyanez vonatkozik azokra, akiknek földje jelenleg szövetkezeti használatban van. A jelenlegi használók ügyeljenek arra, hogy az esetleges tulajdonmozgás a termelés folyamatosságát, biztonságát ne veszélyeztesse. Ugyanakkor az 1947-es állapotok szimbolikus elismerése mellett a föld megtartásában vagy a földhöz jutásban a jelenlegi és jövőbeni használók élvezzenek előnyt. Aki művelési céllal földhöz akar jutni, az ebben a minőségében juthasson hozzá, függetlenül attól, hogy hajdan maga vagy felmenői tulajdonosok voltak-e vagy sem. Azokat a már nem aktív mezőgazdasági dolgozókat, akik egzisztenciájukat a közös gazdaságra, annak ígéreteire alapozták, az újabb tulajdonmozgás ne hozhassa hátrányos jövedelmi helyzetbe. Beszélő, 1990. 03. 15., 13 – 14 . lehetetlen, és újabb igazságtalanságok szülője”. Visszaállítandó az 1947-es földtulajdon. Egybehangzó különbözőség. 168 óra , 1990. 01. 23., 14.

Next

/
Thumbnails
Contents