Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Tulajdonreform – földkérdés
403403 Tulajdonreform – földkérdés gazdaság, valamint a földhasználatot és jogi személyiséget monopolizáló, ipari nagyvállalati rendben működőmezőgazdasági nagyvállalat (téesz, állami gazdaság).550 Ésszerű üzemi struktúrát akkor lehet kialakítani, ha a két szélsőségközötti szervezeti űrt mindkét oldalról elinduló fejlődéssel, új formák egész sorának létrejöttével töltjük ki. Az egyik fő forma nyilvánvalóan az egyéni gazdaság: a vállalkozni merő és tudó gazdálkodók az átalakulásra kényszerülő termelőszövetkezeteken és állami gazdaságokon belül és azokon kívül, egymással versenyezve, kistermelő gazdaságaikat megnövelve, szükség szerint bérmunkát is alkalmazva gazdálkodhassanak. Jöhessenek létre több ember közös munkájával és kockájával működő több ezer hektáros gabonafarmok, nagyméretűállattenyésztő családi gazdaságok, gyümölcstermelő kis-szövetkezetek stb. is. Fontos új forma lehet a valódi mezőgazdasági szövetkezet. Eddig nem voltak nálunk valódi mezőgazdasági szövetkezetek. A szövetkezet ugyanis nem kollektív földművelést jelent, hanem független mezőgazdasági termelők olyan gazdasági társaságait, amelyek a mezőgazdasági szolgáltatásokat vagy a termékek feldolgozását és forgalmazását végzik. Az ilyen szövetkezés rugalmasan létrehozható, változtatható, megszüntethető. A ma létező termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek zöme – a tulajdonosi jogok megfelelő átalakításával és a tagok tulajdoni részesedésének meghatározásával – befektető társaságokhoz hasonló vagyonkezelővé alakítható át. A volt nagyüzem így kétszintű gazdasági egységgé válik: termelő és szolgáltató vállalkozások hálózatát egy vagyonkezelő és befektető szervezet fogja össze. Az eddigi téesz-vezetők egy része – néhány dolgozóval szövetkezve – vállalkozóvá válik, más részük szolgáltató (könyvelő, adótanácsadó, pénzügyi, jogi, beszerző stb.) tevékenységre szakosodik a szövetkezet eddigi működési körén túllépő ügynökségként. Ismét mások a nagyüzemben szerzett szakmai és/vagy piaci ismereteik hasznosítására az új, valódi mezőgazdasági szövetkezeteket szervezik meg. 550 A magyar mezőgazdasági üzemszervezet polarizáltsága megakadályozta az érdemi reagálást a változó helyzetre. Az óriási üzemszervezettel rendelkező szövetkezetek és a tőlük erősen függő háztáji gazdálkodások ugyanis a világpiacon bekövetkező változásokra nem tudtak, nem is tudhattak rugalmasan reagálni.
