Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
358 A rendszerváltás mérföldkövei – Források 358 FORRÁSOK választáson és az esetleges további népszavazások507 során lehetőség szerint elkerülhetők legyenek az előfordult hibák. 1. A legnagyobb tanulság az volt, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény rendelkezései között az összhang esetenként – kétségkívül vitatható módon – csak „analógia” alapján teremthető meg. Álláspontunk szerint a népszavazásról szóló törvénynek önmagában is minden kérdésben teljeskörű szabályozást kell adnia.508 Számos tekintetben beigazolódott, hogy itt az eljárás jelentősen eltér a választási eljárástól. Javasoljuk tehát a népszavazásról szóló törvény módosítását509 és kiegészí tését oly módon, hogy a törvény tartalmazza az eljárásra és a közreműködő választási szervekre vonatkozó szabályokat is. (Még akkor is, ha az eljárási szabályok egy része azonos tartalommal szerepelne mindkét törvényben.) Álláspontunk alátámasztására néhány tény: a./ A választási szervek delegált tagjaival kapcsolatban népszavazás esetén nem értelmezhető (pontosabban mindenki számára megnyugtató és elfogadható módon nem) a pártelvűség, az ún. jelöltet állító párt fogalma. b./ Az országos népszavazás során az ország lényegében egyetlen választókerületnek minősül. Ilyen körülmények között jogilag tisztázatlan a területi választási bizottságok kompetenciája. (A választási törvénybeli rendeltetésük egyértelmű csak.) c./ Sok bonyodalom adódott a nyilvánosság, a közzététel és a részeredmény fogalmával kapcsolatban. Az Országos Választási Bizottság kénytelen volt meglehetősen merev álláspontra helyezkedni a személyiségi jogok alkotmányos védelme és a népszavazás tisztasága érdekében. 507 A következő, Magyarország második országos népszavazását a Magyar Szocialista Párt kezdeményezte a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának a kérdésében, amelyre 1990. július 29-én került sor. Miután csak a jogosultak 14 százaléka adta le szavazatát, így a népszavazás érvénytelen volt. 508 A népszavazási törvény az eljárási szabályok tekintetében részletes utasítást nem tartalmazott, arról úgy rendelkezett, hogy a „népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására – az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel – az országgyű lési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók”. A szavazás megtartásának napján értelemszerűen az eljárási szabályok tekintetében az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény volt az irányadó. Ezen törvény teremtette meg az alapjait a már az 1990-ben sorra kerülő szabad országgyűlési választásoknak is. 509 A már említett 1989. évi XXXIX. törvényt követően az 1990. évi XLVI. törvény módosította a népszavazási törvényt, de ez is csak kisebb mértékben. Az 1989. évi XVII. törvény 1998. február 27-éig volt hatályban.
