Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
359359 Négyigenes népszavazás Ezek azonban olyan jelentős, a közvéleményt érintő és érthetően érdeklő kérdések, amelyeket a törvényben szükséges egyértelműbben rendezni. d./ Ugyancsak sok gondot okozott az igazolással kapcsolatos problémakör is a gyakorlatban annak ellenére, hogy az igazolás nem új intézménye a választási rendszernek510 . Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy népszavazás esetén maga az ország egyetlen választókerület, akkor át kell gondolni az igazolás jogintézményét. Különösen ott kell hatékony megoldást találni, ahol kórházban (vagy szanatóriumban) fekvő választópolgárokról van szó, akiknek a szavazásban való részvételét mindenképpen biztosítani kellene. Megjegyezzük, hogy az igazolás nélkül szavazók nagy többsége november 26-án is ebből a körből került ki; a helyi választási szervek „hajlottak arra”, hogy – a jogszabály tételes előírását mellőzve – lehetővé tegyék az igazolás nélküli szavazást. Ez azonban nem lehet a jövőben gyakorlat, mert a választójoggal való visszaélést eredményezhet. e./ Szabályozatlan a szavazatok utólagos érvénytelenítésének kérdése (mert például valaki igazolás nélkül jogellenesen szavazott, vagy kétszer kapott szavazólapot.) Jelenleg nincs rendelkezés arra, hogy ilyen esetben – mivel az eredményt nem lehet pontosan megállapítani – az érvénytelenség csak az érintett szavazatokra vagy az egész szavazóköri végeredményre kiterjed-e. f./ A választási törvény 26. §-a csak általánosságban fogalmazza meg a különböző választási szervek jogállását és feladatait. Kötelességükké teszi a „törvényesség ellenőrzését” és „szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítását”. Az Országos Választási Bizottság pedig – egyebek között – „gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről” (34. § (2) bekezdés a. pont). Az idézett rendelkezések és más jogszabályhelyek összevetése alapján nyitott kérdés, hogy a kifogás elbírálásától eltekintve akár az egyéni, akár a területi választókerületi bizottság, de maga az Országos Választási Bizottság is mit tehet akkor, ha hivatalból észleli a törvénysértés tényét? Konkrét példa: a Fővárosi Választási Bizottság írásban kiadott egy jogellenes „állásfoglalást”, ami nyilvánvalóan törvénysértő. Konkrét kifogás azonban ezzel kapcsolatban nem érkezett. 2. Szóban és írásban sok bejelentés érkezett, hogy a kampány tisztaságát a népszavazás során megsértették. Bár a választási törvény tartalmaz 510 Az a választópolgár, aki nem állandó lakóhelyén kívánt szavazni, annak az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága titkárának az igazolását kellett kérnie. Ennek alapján kérhette a választók nyilvántartásába való felvételét tartózkodási helyén.
