Házi Balázs: A rendszerváltás mérföldkövei. Források - RETÖRKI Források 2. (Budapest, 2022)
Október 23.
339339 Négyigenes népszavazás csak kormánydöntést ígértek előbb decemberre, azután októberre. Májusban a Munkásőrséget a kormány alárendeltségébe helyezték, 442 módosították a munkásőr eskü szövegét, tervezték az egyenruha és jelvény módosítását. Az MSZP kongresszusán443 ez ügyben sem született a reformszárny által kívánt egyértelmű döntés. A népfrontkongresszus állásfoglalása így szól, hogy az országban „csak állami fegyveres erő” működhessen, ami fedezetet nyújt egy „államosított” munkásőrség fenntartására. A kormány az október közepi parlamenti ülésszak előtt (már több mint hatvanezer aláírás átadása után) nagy sietve kérte az Országgyűléstől a Munkásőrség megszüntetésére irányuló törvényjavaslatának sürgősségi tárgyalását. Ugyanakkor benyújtott egy olyan javaslatot is, amely a hadsereg keretén belől „önkéntes területvédelmi szolgálatot” hozott volna létre.444 A Munkásőrség szóvivője nyomban nyilatkozott: számít rá, hogy a munkásőrök egy része átiratkozik ebbe az új testületbe. A törvényjavaslat mindenesetre nőknek is lehetővé tette volna az „önkéntes területvédelmi szolgálatot”. Nyilvánvaló volt, hogy a kormány az utolsó pillanatig törekedett a Munkásőrség valamilyen formában történő átmentésére, és csak a parlamenti ülésszak közben, a népszavazás körüli éles vita nyomán, állt el ettől a szándékától és nyugodott bele a Munkásőrség nyomtalan eltűnésébe. Ebben az egy k érdésben ma már valóban feleslegesnek tűnik a népszavazás, de a döntés megerősítése itt is hasznos. Bizonyos, hogy akik hívei a Munkásőrségnek, részt vesznek majd a népszavazáson. Ha minél többen részt vesznek és ebben a kérdésben is IGEN szavazatot adnak le, akkor elenyésző kisebbségbe kerülnek a NEM-mel szavazók és egyértelművé válik a nép akarata. 442 Az MSZMP KB május 8-ai ülésén döntöttek arról, hogy a Munkásőrség felügyeletét átengedik a Minisztertanácsnak. 443 Az MSZMP 1989. októberi kongresszusán egyrészt köszönetet mondtak a Munkásőrségnek addigi tevékenységéért, másrészt a küldöttek úgy foglaltak állást, hogy a szervezet felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzen. A kongresszus kifejezte azt a véleményét is, hogy bármilyen jellegű támadás a testület vagy annak tagjai ellen elfogadhatatlan. 444 A honvédelmi miniszter 1989. október 12-ei előterjesztése rögzítette, hogy a Munkásőrség betöltötte történelmi rendeltetését, ezért megszüntetése indokolt. Egyúttal javasolta, hogy „az országvédelem megváltozott koncepciójával, a folyamatban lévő haderőreformmal összhangban, a megszüntetett Munkásőrség személyi, szellemi, anyagi-technikai erőforrásai egy részének átcsoportosításával, illetve felhasználásával célszerű létrehozni egy önkéntes területi véderőt a Magyar Néphadsereg keretében (Önkéntes Területi Véderő, Népőrség, Nemzeti Őrség, Nemzeti Gárda megnevezéssel).” Vö. Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra. Levéltári Közlemények , 2011/1, [189–226] 219.
